klímaváltozás

Már hazánkban is sokan halnak meg a globális felmelegedés miatt

Az éghajlatváltozás égető problémájának szentelték a CEU Ted Talks-ra hajazó előadássorozata, a Határtalan Tudás első rendezvényét. A klímaválság nem jövő idejű dolog. A katasztrófa már elkezdődött, véli Ürge-Vorsatz Diána klímakutató, csak ezzel a közvélemény még nem egészen van tisztában. Áder János zöld jobb keze, Kőrösi Csaba a klímapolitikai célok realisztikusságát ecsetelte.

Két bolygó beszélget. Hogy vagy? Borzalmasan. Képzeld, homo sapiensem van. Ó, meglátszik rajtad. Nekem is volt. De ne aggódj, hamar elmúlik.

Ezzel a viccel kezdve előadását Ürge-Vorsatz Diána, a CEU környezetvédelmi tanszékének professzora.

A laikusoknak nem tűnik soknak a földi klíma 1 Celsius-fokos felmelegedése, ami az ipari forradalom óta bekövetkezett, de Ürge-Vorsatz szerint a társadalmi és civilizációs rendszerek úgy működnek, mint az emberi test: „1 Celsius-fokos felmelegedésnél még csak hőemelkedésről beszélünk, de már nem érezzük jól magunkat, 2-3 Celsius-foknál viszont már lázunk van, nem tudunk rendesen dolgozni.”

Drasztikus jelenségek

  • Megnőtt a hőségnapok száma Budapesten, vagyis azon napok előfordulása, amikor napközben 27 Celsius-foknál melegebb van és éjjel sem megy 22 Celsius-foknál lejjebb a hőmérő higanyszála. Évente már a harmincat is meghaladja az ilyen hőségnapokból száma. Ilyenkor este sem tud kellőképpen töltekezni és regenerálódni a test. A hőségnapokon 15-30  százalékkal növekszik az idő előtti elhalálozások száma, vagyis évente több százan vagy több ezren halnak meg emiatt csak Magyarországon.
  • Az elmúlt 40 évben eltűnt az északi-sarki jég háromnegyede. Ez megzavarja a poláris ciklont, ami ott kering és a sarki futóáramlást tartja, s mivel legyengül, két vagy három részre szakad és a futóáramlás messzire viszi a hideg levegőt, amely így behatol az északi-kontinensre. Ennek köszönhető a -46 Celsius-fokos hideg az USA-ban vagy a tartósan nulla fok körüli hőmérséklet a térségünkben. 2025-re Európában Szerbia után Magyarországon lesz legelterjedtebb a Nyugat-nílusi láz, amit szúnyogok terjesztenek.
  • A felmelegedésnek köszönhetően benyomultak országunkba egyes „özönlények”, vagyis invazív fajok, melyek nem ritkán betegségek terjesztői is. A klímaváltozás áll a poloskák elterjedése vagy a kullancsok elszaporodása mögött. Két évtized alatt megduplázódott a Lyme-kóros megbetegedések száma. Az allergiás eseteké pedig megötszöröződött a rendszerváltás óta. (Ugyan évek óta rendszeresen fut a szabadban, mégis tavaly nyáron kapott Lyme-kórt Ürge-Vorsatz, sőt kisfia is. A betegséget a kullancsok terjesztik.)
  • Egyes országokban az aszályok a GDP 10-15 százalékát is eltüntetik. (Konkrét példát sajnos nem mondott Ürge-Vorsatz.)

Csődöt mondtak a „fölnőttek”

„Az éghajlati tendenciákat nem tudjuk megmagyarázni csak természeti folyamatokkal” – hangsúlyozta Ürge-Vorsatz. A globális felmelegedés emberi eredetű egyértelmű, ami azért is sajnálatos, mert „nem volt precedens az elmúlt félmilliárd évben” olyan mértékű felmelegedésre és az üvegházgázok légköri koncentrációjának olyan volumenű emelkedésére, mint ami a modern korban történt. „Labornak használjuk a bolygót, olyan kísérletet végzünk, aminek nem tudjuk az eredményét” – vélekedett Ürge-Vorsatz.

„Már elkezdődött a katasztrófa. Amerikában -46 Celsius fok van. A mi generációnk csődöt mondott. Egy kicsit szigetelgettünk, kicsit megújulóztunk -na, jó, nagyon-, kicsit növeltük az autók üzemanyaghatékonyságát. De a kibocsátásnövekedés ütemének gyorsulását is csak kicsit lassítottuk. Fontos, hogy az új generáció ne hagyja, hogy csak egy kicsit megoldogassuk a problémát.”

Ambiciózus cél: 2050-re zéró kibocsátás?

„Nem véletlenül hívják korunkat antropocén kornak” – kezdte beszédét Kőrösi Csaba, a Köztársasági Elnöki Hivatal (KEH) Környezeti Fenntarthatósági Igazgatója.  Olyan időszakban és világban élünk, melyben az ember fejtette ki a legnagyobb hatást környezetére. De azzal, ahogy manipuláltuk az anyagot, környezeti katasztrófát szabadítottunk magunkra.

A klímaváltozást kifejtő tényezőket között négyet tartanak számon:

  • Népesség száma.
  • Egy főre jutó GDP (bruttó hazai termék).
  • Egységnyi GDP előállítására fordított energia.
  • Karbonintenzitás, vagyis az egységnyi GDP előállítására fordított emisszió.

A baj az, hogy e négy tényező „szorzóviszonyban van egymással”. Ha mind a négy faktor növekszik, akkor szinte exponenciálisan nő a légszennyezésünk.

A népességszaporulat növekedésének megállására semmilyen jel nem mutat. 1960-ban még csak hárommilliárdan laktuk a Földet, 1999-ben már hatmilliárdan, jelenleg 7,7 milliárd az emberiség lélekszáma. 2042-re kilencmilliárdan leszünk.

A GDP is növekszik, „és ennek növelésében minden politikai vezetés és a lakosság is érdekelt.” Kevés az esélye, hogy bármilyen kormány azzal álljon elő, hogy mostantól kevesebbet fogyasztunk és termelünk. (Ezt az ideológiát képviseli degrowth-mozgalom, pontosabban a kevesebb erőforrás felhasználásának elvét.)

Magyarországon évi 0,9 százalékkal csökkent a karbonintenzitás. Nálunk az EU-átlagnál 20-30 százalékkal kevesebb az egy főre jutó kibocsátás. Ez részben vélhetően azért van, mert a miénk viszonylag „tiszta gazdaság”, nem vagyunk gyáripari nagyhatalom, másrészt azért, mert nem vagyunk olyan társadalom sem, amelyben sikerült volna felszámolni a széleskörű mélyszegénységet. Kőrösi mindezt nagyjából úgy fogalmazta meg, hogy olyan fejlettek vagyunk, amilyenek – ami nem éppen a hivatalos szlogen, a „Magyarország jól teljesít” szinonímája.

A klímapolitikai célok a következők:

  • 2030-2035-ra: megfelezni a globális üvegházgáz-kibocsátást.
  • 2050-2060-ra: elérni a zérókibocsátást.
  • Ezután negatív kibocsátóvá válni, vagyis több üvegházgázt szívunk el és kötünk meg (szűrőberendezésekkel, erdőtelepítéssel stb.), mint amennyit a légkörbe engedünk.

Új társadalmi szerződés kell

Ahhoz, hogy az évszázad végére 2 Celsius-fokban maximalizáljuk a felmelegedést, az kellene, hogy évente 6,2 százalékkal csökkenjen a globális ÜHG-kibocsátás. Ennek megvalósulása finoman szólva nem igazán realisztikus manapság. Ahogy Kőrösi fogalmazott, „a gyorsuló klímaváltozás már zajlik, a felnőtt nemzedék radikális változásokat fog megélni. A gyerekeink pedig abszolút. Két társadalmi szerződésnek kell megszületnie: az egyik a nemzedékek között, a másik az érdekelt felek között”, mert „rendszerszerű problémának rendszerszerű megoldása lehetséges. Pályamódosítás szükséges.” Ámen.

„Ha betű szerint betartjuk a párizsi klímaegyezményt, akkor is elvisz minket a klímakatasztrófa. Az ambíciószintünket kell növelni” – mondta Kőrösi. A következő két évben arról folynak majd a tárgyalások, hogyan emelhetnék a párizsi klímaegyezmény tagországai az emissziócsökkentési vállalásokat. Ha a következő két évben elmulasztjuk ezt a lehetőséget, akkor „nehéz helyzetbe kerülünk”, fogalmazott finoman Kőrösi.Nem a környezetvédelem öli meg a GDP-növekedést, hanem a környezetrombolásA méhek általi beporzásnak köszönhető az élelmiszerek közel 75 százaléka. Az ökoszisztémák óriási szolgáltatásokat nyújtanak nekünk, lehetővé teszik földi létünk. Ha nem valósítjuk meg a zöld gazdaság környezetkímélő működését, óriási veszteségek érhetnek, s az emberiség léte is veszélybe kerül, írja véleménycikkében Cristiana Pasca Palmer, az ENSZ-hez tartozó Biológiai Sokféleség Egyezmény szervezetének főtitkára.

Forrás: piacesprofit.hu

115 ezer éves melegrekord dőlt meg az Északi sarkvidéken

Az elmúlt 115 ezer évben nem voltak ilyen melegek a nyarak az Északi-sarkvidéken egy új kutatás szerint. A Nature Communications című tudományos lapban publikált jelentés elkészítéséhez a tudósok a kanadai Baffin-sziget földrajzi anomáliáit és jegét vizsgálták, különösképpen a magas fennsíkok jégsapkáin és a mély fjordokban.

A képhez tartozó alt jellemző üres; 25945669_dd774f8d780c5299e93f6aab3325be82_wm-1024x576.png a fájlnév

A gleccserekkel ellentétben a jégsapkák nem mozognak, és a talaj közelében lévő anyag egészen addig megőrződik, amíg a jégsapka megmarad. Az elmúlt évezredek alatt a Baffin-szigetet birtokba vette a jég. Bizonyos nyarakon tapasztalható volt olvadás, de általában az alacsony hőmérséklet és a hó megőrizte az egyensúlyt. Most azonban a klímaváltozás megbontotta az egyensúlyt, az Északi-sarkvidék kétszer olyan gyorsan melegszik, mint a világ többi része. Ez nagyobb mértékű nyári olvadáshoz vezetett, amelynek hatására a jégsapka peremén mocsarak és zuzmós területek alakultak ki.

Simon Pendleton, a Coloradói Egyetem északi-sarkvidéki és alpesi területek kutatásával foglalkozó intézetének kutatója és munkatársai saját eredményeiket és több korábbi kutatás vizsgálatait összevetve arra jutottak, hogy az északi-sarkvidéki nyarak melegebbek, mint bármikor az elmúlt 115-120 ezer évben.

Ahogy a jégsapka mérete egyre csökken, a kutatók egyre több ősi területet fedeznek fel. Méréseik finomítása révén meg tudják jósolni, milyen lesz az Északi-sarkvidék, ha tovább folytatódik a klímaváltozás. Pendleton szerint még a radiokarbonos mérések nélkül is nyilvánvaló, milyen gyors változásokon megy át a Baffin-sziget. Az évről évre bekövetkező változások szabad szemmel is láthatóak.

Forrás: www.index.hu

Soha nem voltak ilyen melegek az óceánok

A tavalyi év volt a legmelegebb a Földön, és ezt az óceánok hőmérsékletének a változásából lehet a legbiztosabban tudni, mivel az óceánok nyelik el az üvegházhatás által okozott extra hő 90 százalékát. A levegő hőmérsékletét jobban érezzük a saját bőrünkön is, és azt a hétköznapi időjárás-előrejelzésből is rendszeresen megtudjuk, ez az adat kevésbé megbízható. Bármikor jöhet egy év, amely hűvösebb az előzőnél.

Csakhogy aki ez alapján kételkedne a felmelegedésben, annak érdemes rápillantani az óceáni adatokra, az ugyanis rendre melegebb, mint az összehasonlításokban alapul vett 1981-2010-es évek átlaga.

Hogy mekkora az extra hőség, abban évről évre vannak eltérések, de elég annyit ideírni, hogy ez 2018-ban ez 196 700 000 000 000 000 000 000 joule plusz volt, ami a Guardian szerint

MÁSODPERCENKÉNT ÖT FELROBBANTOTT HIROSHIMAI ATOMBOMBA ENERGIÁJÁNAK FELEL MEG,

máris kezdhetünk betojni.

Ennek számos következménye lesz, kezdve azzal, hogy a víz felmelegedése alapból magasabb tengerszintet eredményez.

  • erősebbek lesznek a hullámok,
  • nagyobb károkat okoznak a tornádók és a hurrikánok,
  • szenvednek  a halak és a korallok,
  • gyorsabban olvad a sarkvidéki jégtakaró.

Az óceánoknak hőelnyelő képességének köszönhető az is, hogy a levegő kevésbé melegszik, de hosszú ideig csak sejtették a tudósok, hogy ilyen szerepe is van ennek a gigantikus víztömegnek. Az elmúlt évtizedben ez megváltozott, amióta az Argo hálózat több ezer autonóm szenzora figyeli az óceánok hőmérsékletét egészen kétezer méteres mélységig.

Ez alapján pedig világos, hogy a víz melegszik. Ha az elmúlt több mint fél évszázadban felgyülemlett hőt egy csapásra átadnák az óceánok a légkörnek, akkor szó szerint megsülnénk. Ez a hő azonban nem megy sehová, és akár több ezer évig hatása lehet a Föld klímájára.

Forrás: www.index.huKeresés:

LEGUTÓBBI BEJEGYZÉSEK

LEGUTÓBBI HOZZÁSZÓLÁSOK

KATEGÓRIÁK

META

Proudly powered by WordPress