klímaváltozás

A szén-dioxid-szint elérte a 415 ppm-et!!!

Az egyik hawaii obszervatóriumban múlt héten a levegő szén-dioxid-koncentrációja meghaladta a 415 ppm-et, ami azért aggasztó, mert ez az érték nem a kibocsátás mértékét jelzi, hanem arra vonatkozik, ami a levegőben marad. Még rosszabb a helyzet, ha elővesszük a korábbi számokat, és hogy a tudósok hol húzták meg a határt.

Hat évvel ezelőtt, 2013 májusában léptük át a 400 ppm-es szintet, tavaly pedig a 410 ppm-et is sikerült túllépni. Ha viszont azt szeretné az emberiség, hogy 2 Celsius-fok alatt maradjon a globális hőmérséklet emelkedése, akkor a szén-dioxid koncentrációjának 450 ppm alatt kellene maradnia.

Érdemes utánaszámolni, ha már úgyis éppen matematikából érettségiznek azok a fiatalok, akik a klímaváltozás katasztrofális és pusztító hatásai mellett fognak felnőni: 

HA ILYEN ÜTEMBEN HALADUNK, MIKOR ÉRJÜK EL A 450 PPM-ET?

Volt már a Föld légkörében ilyen mennyiségű szén-dioxid, például 3 millió évvel ezelőtt, amikor a tengerek szintje sokkal magasabban volt, és jóval melegebb volt a bolygón, mint napjainkban.

A klímaváltozás egyike azoknak a tényezőknek, amelyek hozzájárulnak az élőhelyek átalakulásához, és ahhoz a folyamathoz, amely egymillió fajt fenyeget kihalással.

…írta az index.hu

Ha pusztítjuk a talajt, felgyorsítjuk a klímaváltozást

A talaj károsítása gyorsíthatja a klímaváltozást, ha folytatódik a kihasználása, megállíthatatlanná válik a folyamat a bonni Biodiverzitási és Ökoszisztéma-szolgáltatási Kormányközi Tudományos Testület (IPBES) jelentése szerint – írja az MTI.

A termőtalajban háromszor több szén van, mint a légkörben, az erdők kivágása és a helytelen gazdálkodás hatására azonban felszabadul ez a szén is, ami táplálja a klímaváltozást – írja a BBC. Problémát okoz többek között a talaj erodálódása, a gépekkel történő tömörítése, beépítése vagy túlöntözéssel való károsítása.

A talaj tönkretétele kétféle módon befolyásolja a klímát: veszélyezteti azoknak a növényeknek a növekedését, amelyek felveszik a szenet a légkörből, és felszabadítja azt a talajban lévő szenet, amelyet korábban a földbe került növényi hulladékot hasznosító giliszták tároltak.

A figyelmeztetést az IPBES a párizsi plenáris ülése nyitónapján közölte. A jelentés hivatalosan egy hét múlva jelenik meg. Sir Bob Watson, az IPBES elnöke elmondta: világszerte 3,2 milliárd ember szenved az erodálódott talaj miatt.

Ez a Föld népességének csaknem fele. Nem kérdés, hogy az egész világon tönkretesszük a talajt. Elveszítjük a benne lévő természetes szenet, ez aláássa a mezőgazdasági termelékenységet és hozzájárul a klímaváltozáshoz. Feltétlenül meg kellene őriznünk azt a talajt, amink van. A kormányok sokkal inkább a klímaváltozásra fókuszáltak, mint a biodiverzitás elvesztésére vagy a termőterületek pusztulására. Mindhárom egyformán fontos az emberi jóllét szempontjából

– mondta Watson, aki korábban az ENSZ Éghajlatváltozási Kormányközi Testületének (IPCC) vezetője volt.

Jane Rickson, a brit Cranfield Egyetem talajszakértője hozzátette: “A Föld felszínét borító vékony talajréteg jelképezi a földi élet számára a túlélés és a kihalás közti különbséget. A bolygó felszínének csupán 3 százaléka alkalmas mezőgazdasági termelésre és minden évben 75 milliárd tonna termőföld vész el a földromlás miatt”. A termőtalaj ráadásul csak 300 évente növekszik egy centimétert.

A globális talajpusztulás mértékéről nincsenek pontos információk, a fő problematikus helyszínek a jelentések szerint Dél-Amerikában vannak, ahol az erdőket kivágják, emellett Afrika Szaharától délre lévő területein, Indiában és Kínában is nagymértékű a pusztulás. Mindkét nagy ázsiai országban aggódnak a talajszakértők amiatt, hogy képesek lesznek-e a népességet saját táplálékkal ellátni.

A szakértők szerint a talaj védelmének legegyszerűbb módja a klímaváltozással szembeni küzdelem mellett az újraerdősítés.

…írta az index.hu

Hogyan változott Magyarország időjárása az elmúlt 36 évben? Az Országos Meteorológiai Szolgálat elemzése az 1981-2016 közötti időszakot tekintve.

A tavaszi középhőmérséklet változása:

A tavaszi középhőmérséklet 1981 és 2010 között 10,84°C. A tavaszok az 1,28 fokkal emelkedtek a teljes elemzett idősoron 1901-től. Az 1981–2016 közötti időszak alatt a tavaszi középhőmérséklet jelentősen, 1,5 fokkal nőtt 90%-os bizonyossággal.

A nyári középhőmérséklet változása:

A melegedési tendenciát leginkább a nyarak hőmérséklete tükrözi, a múlt század elejétől napjainkig az emelkedés 1,2 fokot tesz ki. A nyarak átlaghőmérséklete 1981–2010 között 20,26°C. Az utóbbi évtizedben is előfordult egy-egy hűvösebb nyár, de az alacsony értékek inkább a század első felét jellemezték. A legutóbbi 36 évben pedig csaknem 2 fokot emelkedett a nyári középhőmérséklet.

Az őszi középhőmérséklet változása:

Az őszi országos átlaghőmérséklet 10,33°C. A múlt század közepén előfordult meleg őszök hatására a trend értéke itt alacsonyabb, mint a többi évszakban. A melegedés 0,83°C, az utóbbi 36 év őszeinek változása 1,26°C.

A téli középhőmérséklet változása:

A téli középhőmérséklet az 1981–2010-es normál időszakban -0,08 foknak adódik. A telek hőmérséklete 1901-óta 0,97 fokkal nőtt, ám ez a változás statisztikai szempontból nem szignifikáns, és a legutóbbi 36 telének középhőmérséklete pedig 1,9 fokkal nőtt.

Fagyos és hőség napok változása:

A fagyos napok (napi minimumhőmérséklet < 0°C) számának csökkenése és a hőség napok (napi maximumhőmérséklet ≥ 30°C) számának növekedése egyaránt a melegedő tendenciát jelzi:

Csapadék szélsőségek alakulása:

Az átlagosnál bőségesebb csapadékkal, vagy tartós szárazsággal járó események, periódusok előfordulási gyakoriságát az extrém csapadék indexek idősoraival és a bekövetkezett változásukkal jellemezzük. Kevesebb a csapadékos nap országos átlagban, ahogy a jelenhez közelítünk. A 20 mm-t meghaladó csapadékú napok viszont enyhe növekedést mutatnak, s a száraz időszakok hossza (vagyis a leghosszabb időszak, amikor a napi csapadék nem éri el az 1 mm-t), pedig jelentősen megnövekedett a 20. század eleje óta. A napi intenzitás, más néven átlagos napi csapadékosság (egy adott periódusban lehullott összeg és a csapadékos napok számának hányadosa) nyáron szintén jelentősen megnövekedett. Az átlagos napi csapadékok növekedése arra utal, hogy a csapadék egyre inkább rövid ideig tartó, intenzív záporok, zivatarok formájában hullik.

…írta a met.hu.

Még soha nem olvadtak ilyen korán az alaszkai folyók

Idén minden eddiginél korábban olvadt a jég az alaszkai folyókon – írja az MTI. A Tanana folyó olvadásának időpontjáról először 102 évvel ezelőtt kötöttek fogadásokat, éppen ezért pontosan nyomon követhető feljegyzések vannak arról, hogy melyik évben, mikor olvadt meg. A hagyomány szerint a folyó jegére faállványt állítanak, és mikor az a vízbe esik, akkor hivatalosan is elolvadt a jég, a fogadójáték lezárul.

Ez alatt az idő alatt még sosem fordult elő, hogy ilyen korán, április 14-én megolvadjon a jég. A korábbi rekordot 1940-ben és 1998-ban jegyezték fel, akkor április 20-án süllyedt el a faállvány. Nem csak a Tanana olvadt meg, de Alaszka több jelentős folyóján sincs már jég, holott ilyentájt még azok is be vannak fagyva. A Kuskokwim folyót Bethelnél már pénteken sem borította jég, ami szintén rekordnak számít, mivel az eddigi legkorábbi olvadás 2016. április 20-án következett be a folyón a 92 évre visszatekintő feljegyzések alapján.

A Tanana és a Kuskokwim olvadásával kapcsolatos feljegyzések azt mutatják, hogy a hatvanas évek óta átlagosan egy héttel korábban indul be rajtuk az olvadás. Idén a jég rekordkorai eltűnése a szokatlanul meleg tél következménye volt.

Brian Brettschneider, az Alaszkai Egyetem fairbanksi Nemzetközi Északi-sarki Kutatóközpontjának klímakutatója szerint a korai jégolvadás az alaszkai klíma hosszú távú változását jelzi. “Csak egy újabb jelzés arról, hogyan melegszik fel Alaszka” – mondta. A korai olvadásnak súlyos következményei vannak a térségben élőkre nézve, akik az úttalan vidéken a befagyott folyók jegét használják a közlekedéshez. “Ha nem tudunk a folyón utazni a szánokkal, teljesen a légi közlekedésre kell hagyatkoznunk, ami nagyon drága” – mutatott rá Mark Leary, a helyi jupik törzs tanácsának tagja.

A korai olvadás a környéken élők élelemhez jutását is megnehezíti, mivel a jupik főleg halat, vadat és növényeket esznek. “Rendesen még a jéghorgászat szezonjának a csúcsán tartanánk és motoros szánnal lehetne vadászni a költöző madarakra. Ehelyett már ilyen korán elő kell venniük a csónakokat a falusiaknak” – mondta Leary.

Írta: index.hu

Több ezer császárpingvin-fióka fulladt meg az Antarktisznál

2016-ban több ezer császárpingvin-fióka pusztult el, amikor az időjárási viszontagságok miatt megsemmisült az a tengeri jég, amelyen éltek az antarktiszi Weddell-tengeren – írja a BBC.

A Brunt-selfjég (a partról a tengerbe nyúló jégtömeg) szélén élő kolónia egyedszáma ezzel a tömeges pusztulással jelentősen bezuhant, és a kutatók szerint a felnőtt pingvinek a jelek szerint meg se próbálják stabilizálni a populációt. Ez ugyanakkor jó eséllyel amúgy is eredménytelen volna, mert egy nagy jéghegy közelít a terület felé.

A három évvel ezelőtti tömeges pusztulást Nagy-Britannia nemzeti antarktiszi kutatási programjának (British Antarctic Survey, BAS) kutatói jelentették, akiknek műholdképeken tűnt fel az úgynevezett halley-öbölbeli kolónia eltűnése.

Műholdképeken akár 800 kilométeres magasságból is jól kivehető a pingvinek guanója, amelynek a kiterjedéséből megbecsülhető egy adott populáció mérete. A több évtizeden át 14-25 ezer egyedet számláló – ezzel a globális pingvinpoluláció 5-9 százalékát kitevő – kolóniának azonban szinte az egyik napról a másikra nyoma veszett.

A császárpingvinek a legnagyobb testű pingvinek, ezért a szaporodáshoz szükségük van olyan stabil jégterületekre, amelyek áprilistól decemberig, a madarak megérkezésétől a fiókák megerősödéséig biztos élőhelyet jelent nekik. Ha ennél korábban válik élhetetlenné a tengeri jég, a fiókáknak még nem elég fejlett a tollazatuk ahhoz, hogy úszni tudjanak.

A jelek szerint éppen ez történt 2016-ban, amikor az erős szelek meggyengítették a kolónia élőhelyéül szolgáló tengeri jeget, amely azóta se tudta elérni a korábbi stabilitását, így alkalmatlanná vált a hosszabb ott tartózkodásra. A kutatók szerint a pingvinek egy része vagy nem szaporodott az elmúlt években, vagy csatlakozott a közelben egy másik kolóniához, amelynek valóban meg is ugrott az egyedszáma az elmúlt időszakban.

1986-ban
2019-ben

Egyelőre nem világos, hogy pontosan miért nem tudott regenerálódni a tengeri jég ezen a területen. Azt viszont jól mutatja ez az eset, hogy a pingvinek milyen kiszolgáltatottak a környezeti változásoknak, és ha a jégolvadás olyan mértékű lesz, mint amilyen a számítógépes modellek ma előjeleznek, akkor akár a teljes globális populáció 50-70 százaléka is elpusztulhat – ami nemcsak nekik lenne rossz, ugyanis egyszerre vadászként és áldozatként fontos szerepet töltenek be az ökoszisztémában.

Mindeközben a Brunt-selfjégen megjelent törésvonal miatt előbb-utóbb várhatóan egy óriási jéghegy fog leszakadni a selfjégből, amely valószínűleg így is, úgy is ellehetetlenítette volna a császárpingvinek életét a Halley-öbölben.

Írta: index.hu

12 millió hektár trópusi erdő tűnt el 2018-ban, ami percenként 30 focipályányi területnek felel meg!!

Világszerte 12 millió hektár trópusi erdő tűnt el tavaly egy tanulmány szerint – írja az MTI Global Forest Watch (GFW) csütörtökön bemutatott jelentése alapján.

EZ A HARMADIK LEGNAGYOBB MÉRTÉKŰ VESZTESÉG EGY ÉV ALATT A MŰHOLDAS MÉRÉSEK 2001-ES KEZDETE ÓTA.

Különösen aggasztó, hogy nagy mennyiségben fogyatkoztak meg a trópusokon az esőerdők: összesen 3,64 millió hektár tűnt el ott. Az adatok a GWF közlése szerint a Marylandi Egyetemtől származnak és műholdas felvételek elemzése alapján születtek. A jelentés nemcsak a fakitermelést, hanem az erdőtüzek okozta pusztítást is figyelembe vette.

Az erdők számtalan állat- és növényfaj számára nyújtanak otthont, emellett jelentős hatással vannak a klímára is. A 2016-os és 2017-es évekhez képest némileg csökkent az erdők eltűnésének mértéke. 2016-ban 16,95 millió hektárnyi, 2017-ben 15,81 millió hektárnyi trópusi erdő tűnt el. Az erdők pusztulásának tempója változatlanul magas a szakértők szerint.

PERCENKÉNT 30 FOCIPÁLYÁNYI TERÜLET VÉSZ EL.

Az érintett területek csaknem egyharmada a legöregebb nemzedékek alkotta őserdők, amelyeknek különösen nagy szükségük van a védelemre. Először dokumentáltak beavatkozásokat az eddig érintetlen természetes esőerdőkben, amelyek több százéves, olykor ezeréves fákból állnak – mondta a kutatócsoport vezetője, Mikaela Weisse.

A legnagyobb terület tavaly Brazíliában veszett oda: 1,35 millió hektárnyi erdő. Ennek egy része erdőtüzeknek esett áldozatul, a nagyobbik rész azonban láthatóan a mezőgazdasági területek kinyerése miatti fakitermelés okán tűnt el. A szerzők hangsúlyozták, hogy még korai felbecsülni, milyen hatása van az új elnök, Jair Bolsonaro politikájának, a nagy visszaesés még az ő hivatalba lépése előtt történt. Bolsonaro kinyilvánította, hogy a környezetvédelem nem tartozik a prioritásai közé: nem akar új természetvédelmi területet kijelölni az Amazonas-vidéken, és az esőerdőben további erdőirtásokat engedélyez.

A tanulmány pozitív példaként mutatja be Indonéziát. A délkelet-ázsiai országban 2003 óta a legalacsonyabb mértékűre csökkent az erdőveszteség, a kormány védelmi intézkedései eredményt hoztak.

Az erdők irtásának fő okai az állattenyésztés és a mezőgazdaság: Ázsiában és Afrikában elsősorban a pálmaolaj-termesztés, Dél-Amerikában a bioüzemanyagok előállításához szükséges gabona termesztése.

Az erdők felégetése és a fakitermelés nemcsak szén-dioxidot szabadít fel, hanem csökkenti a klímakárosító gázokat felvevő úgynevezett „zöld tüdő” kapacitását is. Az esőerdők világszerte az ember által kibocsátott üvegházhatású gázok 30 százalékát nyelik el, több mint egymilliárd tonnát évente.

Írta: www.index.hu

Az Alpok gleccsereinek fele eltűnik 2050-re

A klímaváltozás miatt az Alpok gleccserei el fogják veszíteni tömegük felét 2017 és 2050 között, 2100-ra pedig az Alpok legnagyobb része jégmentes lehet, csak egy-két magasan fekvő elszigetelt jégfolt marad – ismertették kedden svájci kutatók legfrissebb tanulmányukat a hegylánc gleccsereinek állapotáról az Európai Földtudományi Egyesület Bécsben zajló tanácskozásán az MTI szerint.

Az ember által előidézett klímaváltozás miatt

A HEGYLÁNC NÉGYEZER GLECCSERÉBŐL A JÉGTÖMEG FELE ELTŰNIK 2050-RE, FÜGGETLENÜL ATTÓL, HOGY MENNYIVEL CSÖKKEN AZ ÜVEGHÁZHATÁSÚ GÁZOK KIBOCSÁTÁSA.

A következő ötven évben pedig – még ha nullára is csökken a szén-dioxid-kibocsátás – a megmaradt jég kétharmada elolvad. Ha azonban a jelen mértékben folytatódik az emisszió, a század végére szinte eltűnnek a gleccserek az Alpokból a zürichi Műszaki Egyetem és a svájci Erdő-, Hó- és Vidékkutató Intézet szakemberei szerint, akik méréseikről és modellezéseikről készült tanulmányukat a The Cryosphere című tudományos folyóiratban is közzétették.

A kutatók felhívták a figyelmet arra, hogy a gleccserek eltűnése óriási hatással lesz a térség vízkészleteire, a mezőgazdaságra, a vízgazdálkodásra, a környezetre és az idegenforgalomra. A tanulmány szerint az Alpok gleccsereinek tömege mintegy 100 köbkilométer volt 2017-ben.

Különféle klímamodellekkel számolva a kutatók megállapították, hogy ha sikerül a globális felmelegedést az iparosodás előtti időszakhoz képest 2 Celsius-fok alatt tartani az évszázad végéig, akkor az Alpok gleccsereinek tömege 37 köbkilométerre csökken 2100-ra.

A legpesszimistább, 5 Celsius-fokos hőmérsékletnövekedés esetében az Alpok legnagyobb részt jégmentes lesz, a gleccserek tömege mintegy 5 százalék vagy annál kevesebb marad – mondta Matthias Huss, az ETH kutatója.

…írta az index.hu

A tavalyi nyár volt a legmelegebb

Bár hűvösen kezdődött az év, mégis a feljegyzések kezdete óta mért legmelegebbnek bizonyult a 2018-as nyár, az átlagnál 1,3 Celsius-fokkal magasabb hőmérsékletekkel, derült ki a kedden az Európai Földtudományi Egyesület (EGU) közgyűlésén Bécsben bemutatott európai klímajelentésből. A jelentés alapját olyan adatok szolgáltatták, amelyeket a Copernicus európai földmegfigyelő program során műholdak segítségével gyűjtöttek. Az egész Európában és az Arktisz európai részén végzett mérésekkel kiegészítve a tanulmány European State of the Climate 2018 (Európai Klímahelyzet 2018) címmel az európai időjárás-előrejelzési központban (ECMWF), az angliai Readingben készült.

Az elmúlt négy évtizedre jellemző melegedés az elmúlt évben is folytatódott. Az év hidegen kezdődött: a február és március hőmérsékletei az éves átlag alatt maradtak, emellett a szokásostól eltérő hómennyiség volt tapasztalható Nagy-Britanniában is. Ezt követően hőhullám kezdődött.

KÉSŐ TAVASZTÓL EGÉSZEN ŐSZIG FŐKÉNT KÖZÉP- ÉS ÉSZAK-EURÓPÁBAN KÜLÖNÖSEN MELEG IDŐJÁRÁS URALKODOTT, AMELYET LEGALÁBB EGY CELSIUS-FOKKAL AZ ÁTLAG FELETTI HŐMÉRSÉKLETEK JELLEMEZTEK.

“Áprilistól kezdve szinte állandóan lényegesen melegebb volt a megszokottnál” – mondta Freja Vamborg, az Európai Unió klímaváltozási szolgálata, a Copernicus Climate Change Service és az ECMWF munkatársa. A legnagyobb anomáliát a nyár jelentette, amely az eddig végzett feljegyzések alapján a legmelegebb volt. De az ősz is az eddigi egyik legmelegebb és sok helyen egyenesen nyárias volt.

Leghatározottabban a tavaszi-nyári (áprilistól augusztusig tartó) hőség mutatkozott meg, amikor Közép-Európában 2,5 Celsius-fokkal magasabb volt a hőmérséklet az átlagnál.

A hőhullámokkal egyetemben szárazság is jelentkezett. A csapadék mennyisége Európa több részén is csak a szokásos értékek 80 százalékát érte el a tavasztól őszig tartó időszakban. Ez pedig a termés csökkenéséhez és Vamborg szerint sok folyó rekordgyanúsan alacsony vízállásához vezetett. Emiatt elsősorban Észak-Európában alakultak ki erdőtüzek, a svédországiak az újkori történelem leghevesebb tüzei voltak.

Zsinórban öt forró év

Közép- és Észak-Európában 40 százalékkal több volt a napsütéses órák száma. Ebből kimaradtak Dél-Európa nagy területei, ahol kevesebb volt a napsütéses órák száma és – főként tavasszal – jóval több csapadékot regisztráltak. Grönlandtól északra 2018-ban a tengerjégre vonatkozó műholdas feljegyzések 1979-es kezdete óta első alkalommal regisztráltak télen nagy felszínen nyílt vizet, úgynevezett polinyját. Nyáron az északi-sarkvidéki tengerjég a mérések szerint átlagosan 30 százalékkal csökkent.

Az adatokból az nem derül ki, hogy a 2018-as forróság a továbbiakban megismétlődik-e.

Azt semmiképpen sem szabad elfelejteni, hogy az elmúlt öt év az eddig feljegyzett öt legmelegebb esztendő volt, és a légkörben tovább emelkedett az üvegházhatású szén-dioxid koncentrációja

– figyelmeztetett Freja Vamborg.

“Az elmúlt év meglepő hőhullámai az északi félgömb nagy részét érintették” – mondta Martha Marie Vogel, a Zürichi Műszaki Egyetem kutatója. “A hatások az északi félgömb legalább 17 államában és a lakott, valamint mezőgazdaságilag művelt területek 22 százalékán érezhetőek voltak” – mondta el a szakértő egy jelenleg elbírálásra váró tanulmány alapján. Ebben egy olyan trend körvonalai is megmutatkoznak, hogy május és július között megnövekedhet az egymást követő forró napok száma.

Az elemzések szerint szinte kizárható, hogy az elmúlt évek szélsőséges jelenségei emberi hozzájárulás nélkül is megtörténtek volna. Ez alapján pedig meglehetősen nagy annak a valószínűsége, hogy a jövőben viszonylag gyakran élünk át ilyen éveket.

..írta az index.hu

Terraformáló emberiség

Ezt a videót március 16-án rögzítették a Dominikai Köztársaság partjainál…no comment!

20 fokkal van melegebb Alaszkában, mint szokott

Rekordmeleg van Alaszka északi, sarkvidéki részén, ahol jelenleg csaknem 20 Celsius-fokkal magasabb a hőmérséklet az ilyenkor szokásosnál – írta az MTI.

Rick Thoman klímaszakértő, a fairbanksi Alaszkai Klímakutató Központ munkatársa szerint az északi partvidéken fekvő Barrow városban a hőmérséklet az elmúlt héten mínusz 1 Celsius-fokra emelkedett, holott ilyenkor mínusz 20 Celsius-fok a megszokott.

Sok városban mérnek rekordhőmérsékleteket. Thoman meglátása szerint összefüggés tapasztalható a Föld általános felmelegedése és az enyhe időjárás között. „Áprilisi vagy májusi időjárás volt márciusban, és a február is szokatlanul meleg volt” – mondta.

Alaszka megsínyli a túl enyhe időt:

  • több szánhúzóversenyt le kellett mondani a hóhiány miatt;
  • a közlekedésben is okoz problémákat a hőmérséklet emelkedése, a befagyott folyókat ugyanis nem használhatják közlekedésre az autók és teherautók, mivel túl vékony rajtuk a jég;
  • a fókapopulációt is érinti a túlzottan enyhe idő, az anyaállatok ugyanis normál esetben a jégen hozzák világra borjaikat.

…írta az index.hu

2018 rekordmeleg év volt Magyarországon

2018 rekordmeleg év volt Magyarországon, globálisan pedig a negyedik legmelegebb a kiterjedt mérések kezdetétől. Az országos éves középhőmérséklet 2018-ban mintegy 1,8 fokkal haladta meg az 1981–2010-es sokévi átlagot, s a legmelegebbnek adódott 1901 óta Magyarországon. A 2018-as év magyarországi havi hőmérséklet és a csapadék anomáliáit mutatja be a kisfilm, majd rövid kitekintést ad a globális tendenciákra.

Forrás: OMSZ (met.hu)

Vészesen fogy a madárpopuláció

A dél-európai, közel-keleti és észak-afrikai vadászatnak és befogásnak évente átlagosan huszonötmillió madár esik áldozatul, de a monokultúrás mezőgazdaság és a klímaváltozás jóval nagyobb pusztítást végez az állományokban – írta a Magyar Hírlap.

A lapnak Orbán Zoltán, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) szóvivője elmondta, a mediterráneumban évezredek óta bevett gyakorlat a vonuló madarak vadászata. A közösségi médiában és a televízióban látható képek, amelyeken emberek félautomata sörétes puskával lőnek, hálóval és ragadós anyaggal bekent ágakkal vadásznak a vonuló szárnyasokra, sokkolók.

DE TÉVEDÉS AZT HINNI, HOGY KIZÁRÓLAG EZ AZ OKA AZ EURÓPAI MADÁRÁLLOMÁNY FOLYAMATOS FOGYATKOZÁSÁNAK.

Orbán szerint amikor valaki háborog, hogy Libanon polgárai tömegesen esznek fecskét ebédre, jusson eszébe, hogy Magyarországon sajnálatos gyakorlattá vált a fecskefészkek leverése a költési időszakban, és a gólyák sincsenek biztonságban, mert némelyeket zavar a kelepelés.

A mediterrán madárvadászatról elmondta, nem reális elvárás az, hogy a Földközi-tenger mentén élő népek máról holnapra felhagyjanak évezredek óta meglévő szokásaikkal. Ugyanakkor tény, hogy a nagyüzemi mezőgazdaság a klímaváltozással együtt sokkal nagyobb pusztítást végzett és végez az európai madárállományban, mint a vadászat.

Orbán szerint ha második világháború előtti vagy a még korábbi viszonyokat tekintjük, a vadászat hiába irtotta ki a madárállomány nyolc-tíz százalékát, ezt a fajok gond nélkül tudták pótolni. Napjainkra azonban a nagyüzemi mezőgazdaság és a klímaváltozás csökkentette a madarak élőhelyeit, a növényvédő szerek intenzív használata pedig tovább pusztítja a madarakat és táplálékbázisaikat.

A korábbi mennyiségnek gyakran alig tizedére fogyatkoztak az állományok, így egyszerűen nem születik elég fióka. Ebben a helyzetben pedig a vadászat is kritikus tényezővé válik

– mondta.

A vetési varjú állománya 93 százalékkal apadt, a hajdani kétszázötvenezer pár helyett ma mindössze huszonháromezer található Magyarországon. Angliában a mezei verebek 96 százaléka tűnt el néhány évtized alatt, és a hatóságok most jelentős összegeket fordítanak arra, hogy az ugyancsak vészesen leapadt fülemüle és vadgerle állomány morzsáit megőrizzék.

…írta az index.hu

NASA: Eltűnhetnek a tengerek fölül felhők

A napsugárzást visszaverő, a földfelszínt óvó, tengerek feletti felhőtakaró eltűnhet, ha a légköri szén-dioxid mennyisége háromszorosára nő – figyelmeztet egy új kutatás. „Veszélyes éghajlatváltozási küszöbértékeket találtunk, amelyekről eddig nem tudtunk” – mondta Tapio Schneider, az amerikai űrkutatási hivatal (NASA) pasadenai bolygókutató központjának tudósa, a Nature Geoscience-ben közölt tanulmány vezető szerzője.

Az úgynevezett sztratokumulusz (réteges gomolyfelhőzet) a szubtrópusi óceánok mintegy 20 százaléka felett terül el, többnyire a nyugati félteke tengerei – Kalifornia, Mexikó és Peru partjai – közelében. Ha ez a felhőtakaró eltűnik, a Föld drámaian, akár nyolc fokkal is felmelegedhet. Ez az emelkedés hozzáadódik az üvegházhatású gázok okozta globális felmelegedéshez . Az ilyen mértékű melegedés megolvasztaná a sarki jeget és több tíz méterrel emelné a tengerszintet.

Utoljára nagyjából 50 millió éve, az eocén korban volt ilyen forró a Föld, akkor krokodilok lakták az Északi-sarkvidéket. A tudósok szerint fele ekkora melegedés is meghaladná az ember alkalmazkodási képességét. A 19. század közepe óta, főként az utóbbi ötven évben történt, alig egyfokos melegedés is elegendő volt, hogy súlyosbítsa a hőhullámokat, a szárazságokat, az árvizeket és a ciklonokat. A 2015-ben megkötött párizsi klímaegyezmény „jóval” két fok alatt tartaná a hőmérséklet emelkedését az iparosodás előtti átlaghoz képest.

Az alacsony szintű, úgynevezett sztrátusz típusú rétegfelhők viselkedésének innovatív modellezésével Schneider és kollégái azt állapították meg, hogy a tengeri védő felhőréteg a szén-dioxid 1200 ppm-es koncentrációjánál kezdene felszakadozni. Az ember okozta globális felmelegedés kezdete óta csaknem 45 százalékkal – 285 ppm-ről 410 ppm-re – emelkedett a szén-dioxid koncentrációja. A gáz kibocsátásának jelenlegi ütemében az 1200 ppm-es szintet 2104-ben érnénk el – mondta az AFP-nek Malte Meinshausen, a Melbourne-i Egyetem klímakutatója egy idén megjelenő tanulmányra utalva.

Az is aggasztó, hogy az emberi tevékenység okozta globális felmelegedés a természetes források – köztük az állandóan fagyott talaj, a permafroszt – szén-dioxid- és metánkibocsátását okozhatja, ami legyőzné az ember emissziócsökkentési törekvéseit. (MTI)F

…írta az index.hu

Már hazánkban is sokan halnak meg a globális felmelegedés miatt

Az éghajlatváltozás égető problémájának szentelték a CEU Ted Talks-ra hajazó előadássorozata, a Határtalan Tudás első rendezvényét. A klímaválság nem jövő idejű dolog. A katasztrófa már elkezdődött, véli Ürge-Vorsatz Diána klímakutató, csak ezzel a közvélemény még nem egészen van tisztában. Áder János zöld jobb keze, Kőrösi Csaba a klímapolitikai célok realisztikusságát ecsetelte.

Két bolygó beszélget. Hogy vagy? Borzalmasan. Képzeld, homo sapiensem van. Ó, meglátszik rajtad. Nekem is volt. De ne aggódj, hamar elmúlik.

Ezzel a viccel kezdve előadását Ürge-Vorsatz Diána, a CEU környezetvédelmi tanszékének professzora.

A laikusoknak nem tűnik soknak a földi klíma 1 Celsius-fokos felmelegedése, ami az ipari forradalom óta bekövetkezett, de Ürge-Vorsatz szerint a társadalmi és civilizációs rendszerek úgy működnek, mint az emberi test: „1 Celsius-fokos felmelegedésnél még csak hőemelkedésről beszélünk, de már nem érezzük jól magunkat, 2-3 Celsius-foknál viszont már lázunk van, nem tudunk rendesen dolgozni.”

Drasztikus jelenségek

  • Megnőtt a hőségnapok száma Budapesten, vagyis azon napok előfordulása, amikor napközben 27 Celsius-foknál melegebb van és éjjel sem megy 22 Celsius-foknál lejjebb a hőmérő higanyszála. Évente már a harmincat is meghaladja az ilyen hőségnapokból száma. Ilyenkor este sem tud kellőképpen töltekezni és regenerálódni a test. A hőségnapokon 15-30  százalékkal növekszik az idő előtti elhalálozások száma, vagyis évente több százan vagy több ezren halnak meg emiatt csak Magyarországon.
  • Az elmúlt 40 évben eltűnt az északi-sarki jég háromnegyede. Ez megzavarja a poláris ciklont, ami ott kering és a sarki futóáramlást tartja, s mivel legyengül, két vagy három részre szakad és a futóáramlás messzire viszi a hideg levegőt, amely így behatol az északi-kontinensre. Ennek köszönhető a -46 Celsius-fokos hideg az USA-ban vagy a tartósan nulla fok körüli hőmérséklet a térségünkben. 2025-re Európában Szerbia után Magyarországon lesz legelterjedtebb a Nyugat-nílusi láz, amit szúnyogok terjesztenek.
  • A felmelegedésnek köszönhetően benyomultak országunkba egyes „özönlények”, vagyis invazív fajok, melyek nem ritkán betegségek terjesztői is. A klímaváltozás áll a poloskák elterjedése vagy a kullancsok elszaporodása mögött. Két évtized alatt megduplázódott a Lyme-kóros megbetegedések száma. Az allergiás eseteké pedig megötszöröződött a rendszerváltás óta. (Ugyan évek óta rendszeresen fut a szabadban, mégis tavaly nyáron kapott Lyme-kórt Ürge-Vorsatz, sőt kisfia is. A betegséget a kullancsok terjesztik.)
  • Egyes országokban az aszályok a GDP 10-15 százalékát is eltüntetik. (Konkrét példát sajnos nem mondott Ürge-Vorsatz.)

Csődöt mondtak a „fölnőttek”

„Az éghajlati tendenciákat nem tudjuk megmagyarázni csak természeti folyamatokkal” – hangsúlyozta Ürge-Vorsatz. A globális felmelegedés emberi eredetű egyértelmű, ami azért is sajnálatos, mert „nem volt precedens az elmúlt félmilliárd évben” olyan mértékű felmelegedésre és az üvegházgázok légköri koncentrációjának olyan volumenű emelkedésére, mint ami a modern korban történt. „Labornak használjuk a bolygót, olyan kísérletet végzünk, aminek nem tudjuk az eredményét” – vélekedett Ürge-Vorsatz.

„Már elkezdődött a katasztrófa. Amerikában -46 Celsius fok van. A mi generációnk csődöt mondott. Egy kicsit szigetelgettünk, kicsit megújulóztunk -na, jó, nagyon-, kicsit növeltük az autók üzemanyaghatékonyságát. De a kibocsátásnövekedés ütemének gyorsulását is csak kicsit lassítottuk. Fontos, hogy az új generáció ne hagyja, hogy csak egy kicsit megoldogassuk a problémát.”

Ambiciózus cél: 2050-re zéró kibocsátás?

„Nem véletlenül hívják korunkat antropocén kornak” – kezdte beszédét Kőrösi Csaba, a Köztársasági Elnöki Hivatal (KEH) Környezeti Fenntarthatósági Igazgatója.  Olyan időszakban és világban élünk, melyben az ember fejtette ki a legnagyobb hatást környezetére. De azzal, ahogy manipuláltuk az anyagot, környezeti katasztrófát szabadítottunk magunkra.

A klímaváltozást kifejtő tényezőket között négyet tartanak számon:

  • Népesség száma.
  • Egy főre jutó GDP (bruttó hazai termék).
  • Egységnyi GDP előállítására fordított energia.
  • Karbonintenzitás, vagyis az egységnyi GDP előállítására fordított emisszió.

A baj az, hogy e négy tényező „szorzóviszonyban van egymással”. Ha mind a négy faktor növekszik, akkor szinte exponenciálisan nő a légszennyezésünk.

A népességszaporulat növekedésének megállására semmilyen jel nem mutat. 1960-ban még csak hárommilliárdan laktuk a Földet, 1999-ben már hatmilliárdan, jelenleg 7,7 milliárd az emberiség lélekszáma. 2042-re kilencmilliárdan leszünk.

A GDP is növekszik, „és ennek növelésében minden politikai vezetés és a lakosság is érdekelt.” Kevés az esélye, hogy bármilyen kormány azzal álljon elő, hogy mostantól kevesebbet fogyasztunk és termelünk. (Ezt az ideológiát képviseli degrowth-mozgalom, pontosabban a kevesebb erőforrás felhasználásának elvét.)

Magyarországon évi 0,9 százalékkal csökkent a karbonintenzitás. Nálunk az EU-átlagnál 20-30 százalékkal kevesebb az egy főre jutó kibocsátás. Ez részben vélhetően azért van, mert a miénk viszonylag „tiszta gazdaság”, nem vagyunk gyáripari nagyhatalom, másrészt azért, mert nem vagyunk olyan társadalom sem, amelyben sikerült volna felszámolni a széleskörű mélyszegénységet. Kőrösi mindezt nagyjából úgy fogalmazta meg, hogy olyan fejlettek vagyunk, amilyenek – ami nem éppen a hivatalos szlogen, a „Magyarország jól teljesít” szinonímája.

A klímapolitikai célok a következők:

  • 2030-2035-ra: megfelezni a globális üvegházgáz-kibocsátást.
  • 2050-2060-ra: elérni a zérókibocsátást.
  • Ezután negatív kibocsátóvá válni, vagyis több üvegházgázt szívunk el és kötünk meg (szűrőberendezésekkel, erdőtelepítéssel stb.), mint amennyit a légkörbe engedünk.

Új társadalmi szerződés kell

Ahhoz, hogy az évszázad végére 2 Celsius-fokban maximalizáljuk a felmelegedést, az kellene, hogy évente 6,2 százalékkal csökkenjen a globális ÜHG-kibocsátás. Ennek megvalósulása finoman szólva nem igazán realisztikus manapság. Ahogy Kőrösi fogalmazott, „a gyorsuló klímaváltozás már zajlik, a felnőtt nemzedék radikális változásokat fog megélni. A gyerekeink pedig abszolút. Két társadalmi szerződésnek kell megszületnie: az egyik a nemzedékek között, a másik az érdekelt felek között”, mert „rendszerszerű problémának rendszerszerű megoldása lehetséges. Pályamódosítás szükséges.” Ámen.

„Ha betű szerint betartjuk a párizsi klímaegyezményt, akkor is elvisz minket a klímakatasztrófa. Az ambíciószintünket kell növelni” – mondta Kőrösi. A következő két évben arról folynak majd a tárgyalások, hogyan emelhetnék a párizsi klímaegyezmény tagországai az emissziócsökkentési vállalásokat. Ha a következő két évben elmulasztjuk ezt a lehetőséget, akkor „nehéz helyzetbe kerülünk”, fogalmazott finoman Kőrösi.Nem a környezetvédelem öli meg a GDP-növekedést, hanem a környezetrombolásA méhek általi beporzásnak köszönhető az élelmiszerek közel 75 százaléka. Az ökoszisztémák óriási szolgáltatásokat nyújtanak nekünk, lehetővé teszik földi létünk. Ha nem valósítjuk meg a zöld gazdaság környezetkímélő működését, óriási veszteségek érhetnek, s az emberiség léte is veszélybe kerül, írja véleménycikkében Cristiana Pasca Palmer, az ENSZ-hez tartozó Biológiai Sokféleség Egyezmény szervezetének főtitkára.

…írta a piacesprofit.hu

115 ezer éves melegrekord dőlt meg az Északi sarkvidéken

Az elmúlt 115 ezer évben nem voltak ilyen melegek a nyarak az Északi-sarkvidéken egy új kutatás szerint. A Nature Communications című tudományos lapban publikált jelentés elkészítéséhez a tudósok a kanadai Baffin-sziget földrajzi anomáliáit és jegét vizsgálták, különösképpen a magas fennsíkok jégsapkáin és a mély fjordokban.

A képhez tartozó alt jellemző üres; 25945669_dd774f8d780c5299e93f6aab3325be82_wm-1024x576.png a fájlnév

A gleccserekkel ellentétben a jégsapkák nem mozognak, és a talaj közelében lévő anyag egészen addig megőrződik, amíg a jégsapka megmarad. Az elmúlt évezredek alatt a Baffin-szigetet birtokba vette a jég. Bizonyos nyarakon tapasztalható volt olvadás, de általában az alacsony hőmérséklet és a hó megőrizte az egyensúlyt. Most azonban a klímaváltozás megbontotta az egyensúlyt, az Északi-sarkvidék kétszer olyan gyorsan melegszik, mint a világ többi része. Ez nagyobb mértékű nyári olvadáshoz vezetett, amelynek hatására a jégsapka peremén mocsarak és zuzmós területek alakultak ki.

Simon Pendleton, a Coloradói Egyetem északi-sarkvidéki és alpesi területek kutatásával foglalkozó intézetének kutatója és munkatársai saját eredményeiket és több korábbi kutatás vizsgálatait összevetve arra jutottak, hogy az északi-sarkvidéki nyarak melegebbek, mint bármikor az elmúlt 115-120 ezer évben.

Ahogy a jégsapka mérete egyre csökken, a kutatók egyre több ősi területet fedeznek fel. Méréseik finomítása révén meg tudják jósolni, milyen lesz az Északi-sarkvidék, ha tovább folytatódik a klímaváltozás. Pendleton szerint még a radiokarbonos mérések nélkül is nyilvánvaló, milyen gyors változásokon megy át a Baffin-sziget. Az évről évre bekövetkező változások szabad szemmel is láthatóak.

…írta az index.hu

Soha nem voltak ilyen melegek az óceánok

A tavalyi év volt a legmelegebb a Földön, és ezt az óceánok hőmérsékletének a változásából lehet a legbiztosabban tudni, mivel az óceánok nyelik el az üvegházhatás által okozott extra hő 90 százalékát. A levegő hőmérsékletét jobban érezzük a saját bőrünkön is, és azt a hétköznapi időjárás-előrejelzésből is rendszeresen megtudjuk, ez az adat kevésbé megbízható. Bármikor jöhet egy év, amely hűvösebb az előzőnél.

Csakhogy aki ez alapján kételkedne a felmelegedésben, annak érdemes rápillantani az óceáni adatokra, az ugyanis rendre melegebb, mint az összehasonlításokban alapul vett 1981-2010-es évek átlaga.

Hogy mekkora az extra hőség, abban évről évre vannak eltérések, de elég annyit ideírni, hogy ez 2018-ban ez 196 700 000 000 000 000 000 000 joule plusz volt, ami a Guardian szerint

MÁSODPERCENKÉNT ÖT FELROBBANTOTT HIROSHIMAI ATOMBOMBA ENERGIÁJÁNAK FELEL MEG,

máris kezdhetünk betojni.

Ennek számos következménye lesz, kezdve azzal, hogy a víz felmelegedése alapból magasabb tengerszintet eredményez.

  • erősebbek lesznek a hullámok,
  • nagyobb károkat okoznak a tornádók és a hurrikánok,
  • szenvednek  a halak és a korallok,
  • gyorsabban olvad a sarkvidéki jégtakaró.

Az óceánoknak hőelnyelő képességének köszönhető az is, hogy a levegő kevésbé melegszik, de hosszú ideig csak sejtették a tudósok, hogy ilyen szerepe is van ennek a gigantikus víztömegnek. Az elmúlt évtizedben ez megváltozott, amióta az Argo hálózat több ezer autonóm szenzora figyeli az óceánok hőmérsékletét egészen kétezer méteres mélységig.

Ez alapján pedig világos, hogy a víz melegszik. Ha az elmúlt több mint fél évszázadban felgyülemlett hőt egy csapásra átadnák az óceánok a légkörnek, akkor szó szerint megsülnénk. Ez a hő azonban nem megy sehová, és akár több ezer évig hatása lehet a Föld klímájára.

…írta az index.hu

LEGUTÓBBI BEJEGYZÉSEK

LEGUTÓBBI HOZZÁSZÓLÁSOK

KATEGÓRIÁK

META

Proudly powered by WordPress

%d blogger ezt szereti: