Szélsőséges időjárás Európában

2018.10.30

Liguriától Nápolyig pusztított a vihar az olasz tengerpart mentén vasárnap és hétfőin. A felvételeken látható törmelék mutatja, mekkora ereje van a 100-130 kilométer/órás szélnek. Tíznél is többen haltak meg a vihar miatt.

Víz alá került Velence 3/4-e. Hétfőn meghaladta, kedden elérte a vízállás a másfél métert a Szent Márk téren. Az üzletek többsége bezárt, de akadt bolt és étterem, ahol vízben fogadták a vendégeket.

Korzikát is heves viharok sújtották, a széllökések erőssége meghaladta a 160 km/órát. Áldozatokról nem érkezett jelentés, az anyagi kár viszont jelentős, és lakások ezrei maradtak áram nélkül.

Franciaországban szokatlanul korán jött a hóesés olyan tájakon is, ahol máskor alig havazik télen. A hegyi utakon fennakadásokat okozott a hó a közlekedésben. Luxemburgból is havazásról töltöttek fel képeket a felhasználók a közösségi oldalakra.

Az őszt viszont nyáriasnak érzik a budapestiek. Október végén máskor is sütött már a nap, de a délutáni hőmérséklet volt, ahol meghaladta a húsz fokot, másutt hajnalban sem süllyedt 16 fok alá.

Soha nem voltak ilyen melegek az óceánok

A tavalyi év volt a legmelegebb a Földön, és ezt az óceánok hőmérsékletének a változásából lehet a legbiztosabban tudni, mivel az óceánok nyelik el az üvegházhatás által okozott extra hő 90 százalékát. A levegő hőmérsékletét jobban érezzük a saját bőrünkön is, és azt a hétköznapi időjárás-előrejelzésből is rendszeresen megtudjuk, ez az adat kevésbé megbízható. Bármikor jöhet egy év, amely hűvösebb az előzőnél.

Csakhogy aki ez alapján kételkedne a felmelegedésben, annak érdemes rápillantani az óceáni adatokra, az ugyanis rendre melegebb, mint az összehasonlításokban alapul vett 1981-2010-es évek átlaga.

Hogy mekkora az extra hőség, abban évről évre vannak eltérések, de elég annyit ideírni, hogy ez 2018-ban ez 196 700 000 000 000 000 000 000 joule plusz volt, ami a Guardian szerint

MÁSODPERCENKÉNT ÖT FELROBBANTOTT HIROSHIMAI ATOMBOMBA ENERGIÁJÁNAK FELEL MEG,

máris kezdhetünk betojni.

Ennek számos következménye lesz, kezdve azzal, hogy a víz felmelegedése alapból magasabb tengerszintet eredményez.

  • erősebbek lesznek a hullámok,
  • nagyobb károkat okoznak a tornádók és a hurrikánok,
  • szenvednek  a halak és a korallok,
  • gyorsabban olvad a sarkvidéki jégtakaró.

Az óceánoknak hőelnyelő képességének köszönhető az is, hogy a levegő kevésbé melegszik, de hosszú ideig csak sejtették a tudósok, hogy ilyen szerepe is van ennek a gigantikus víztömegnek. Az elmúlt évtizedben ez megváltozott, amióta az Argo hálózat több ezer autonóm szenzora figyeli az óceánok hőmérsékletét egészen kétezer méteres mélységig.

Ez alapján pedig világos, hogy a víz melegszik. Ha az elmúlt több mint fél évszázadban felgyülemlett hőt egy csapásra átadnák az óceánok a légkörnek, akkor szó szerint megsülnénk. Ez a hő azonban nem megy sehová, és akár több ezer évig hatása lehet a Föld klímájára.

Írta: index.hu

%d blogger ezt szereti: