Sosem volt még ilyen erős vihar februárban: 290 km/h-val tombolt

2019.02.21.

Múlt hét végén érte el eddigi csúcsát a Wutip tájfun, ami mintegy 290 km/h-s széllökésekkel tombolt.

A globális felmelegedést nemcsak a sarkköri jég olvadásában és a jéghegyek leszakadásában lehet mérni. Ennél jóval “hétköznapibb” módon is érzékelhető következménye, hogy egyre szélsőségesebb lesz az időjárás. Ezalatt nemcsak az egyre forróbb és egyre tovább tartó nyarat kell érteni, hanem az egyre erősebb viharokat is. Ennek iskolapéldája volt látható múlt hét végén a Fülöp-szigetektől keletre található Guamnál is, ahol az északi földgömb eddigi legdurvább februári trópusi viharát regisztrálták.

Wutip tájfun minden évben végigsöpör a térségen, ezúttal azonban olyan erővel pusztít, amilyennel még nem lehetett találkozni az északi féltekén az év ezen szakaszában. Az Earther beszámolója szerint nemcsak a vihar helye és ideje volt a szokatlan, hanem az is, hogy az előrejelzésekkel szemben nem gyengült, hanem erősödött. Egy 5-ös fokozatú tájfun lett belőle, amilyet februárban még soha nem regisztráltak a bolygó ezen részén.

Múlt hét pénteken még úgy tűnt, a vihar egyre gyengülve vonul majd át a térségen, ehelyett azonban folyamatosan erősödött. A szél sebessége vasárnap reggelre elérte a 241 km/h-t. Alig 12 óra leforgása alatt 201 km/h-ról 257 km/h-ra erősödtek a széllökések, míg legvégül már 290 km/h-s lökéseket mértek. Ez jóval meghaladta a korábbi rekordert, amit 2015 februárjában állított be a tájfun a 241 km/h-s szélsebességével.

Az erősödésének oka, hogy másfajta feltételek voltak adottak, mint egy “normál” trópusi vihar kialakulásánál. Ehhez általában az kell, hogy a légkör felső rétegében gyengén fújjon a szél, az óceán vize pedig 30 Celsius-foknál is melegebb legyen. Ezúttal azonban a szokásosnál erősebbek voltak a felső légkör széllökései, a víz pedig 29 Celsius-fok környékén alakult.

A vihar azóta gyengült és már a Fülöp-szigetek felé tart.

Forrás: hvg.hu

Szélsőséges időjárás Európában

2018.10.30

Liguriától Nápolyig pusztított a vihar az olasz tengerpart mentén vasárnap és hétfőin. A felvételeken látható törmelék mutatja, mekkora ereje van a 100-130 kilométer/órás szélnek. Tíznél is többen haltak meg a vihar miatt.

Víz alá került Velence 3/4-e. Hétfőn meghaladta, kedden elérte a vízállás a másfél métert a Szent Márk téren. Az üzletek többsége bezárt, de akadt bolt és étterem, ahol vízben fogadták a vendégeket.

Korzikát is heves viharok sújtották, a széllökések erőssége meghaladta a 160 km/órát. Áldozatokról nem érkezett jelentés, az anyagi kár viszont jelentős, és lakások ezrei maradtak áram nélkül.

Franciaországban szokatlanul korán jött a hóesés olyan tájakon is, ahol máskor alig havazik télen. A hegyi utakon fennakadásokat okozott a hó a közlekedésben. Luxemburgból is havazásról töltöttek fel képeket a felhasználók a közösségi oldalakra.

Az őszt viszont nyáriasnak érzik a budapestiek. Október végén máskor is sütött már a nap, de a délutáni hőmérséklet volt, ahol meghaladta a húsz fokot, másutt hajnalban sem süllyedt 16 fok alá.

Soha nem voltak ilyen melegek az óceánok

A tavalyi év volt a legmelegebb a Földön, és ezt az óceánok hőmérsékletének a változásából lehet a legbiztosabban tudni, mivel az óceánok nyelik el az üvegházhatás által okozott extra hő 90 százalékát. A levegő hőmérsékletét jobban érezzük a saját bőrünkön is, és azt a hétköznapi időjárás-előrejelzésből is rendszeresen megtudjuk, ez az adat kevésbé megbízható. Bármikor jöhet egy év, amely hűvösebb az előzőnél.

Csakhogy aki ez alapján kételkedne a felmelegedésben, annak érdemes rápillantani az óceáni adatokra, az ugyanis rendre melegebb, mint az összehasonlításokban alapul vett 1981-2010-es évek átlaga.

Hogy mekkora az extra hőség, abban évről évre vannak eltérések, de elég annyit ideírni, hogy ez 2018-ban ez 196 700 000 000 000 000 000 000 joule plusz volt, ami a Guardian szerint

MÁSODPERCENKÉNT ÖT FELROBBANTOTT HIROSHIMAI ATOMBOMBA ENERGIÁJÁNAK FELEL MEG,

máris kezdhetünk betojni.

Ennek számos következménye lesz, kezdve azzal, hogy a víz felmelegedése alapból magasabb tengerszintet eredményez.

  • erősebbek lesznek a hullámok,
  • nagyobb károkat okoznak a tornádók és a hurrikánok,
  • szenvednek  a halak és a korallok,
  • gyorsabban olvad a sarkvidéki jégtakaró.

Az óceánoknak hőelnyelő képességének köszönhető az is, hogy a levegő kevésbé melegszik, de hosszú ideig csak sejtették a tudósok, hogy ilyen szerepe is van ennek a gigantikus víztömegnek. Az elmúlt évtizedben ez megváltozott, amióta az Argo hálózat több ezer autonóm szenzora figyeli az óceánok hőmérsékletét egészen kétezer méteres mélységig.

Ez alapján pedig világos, hogy a víz melegszik. Ha az elmúlt több mint fél évszázadban felgyülemlett hőt egy csapásra átadnák az óceánok a légkörnek, akkor szó szerint megsülnénk. Ez a hő azonban nem megy sehová, és akár több ezer évig hatása lehet a Föld klímájára.

Írta: index.hu

%d blogger ezt szereti: