Zivatarok, villámok 2.

A zivatarok keletkezésének folyamata magyarázatot ad megjelenésük időbeli eloszlására is. Mivel a zivatarfelhő képződéséhez szükséges meleg nedves levegő főleg a kora délutáni órákban van jelen, a legtöbb zivatar ekkor keletkezik. A 6. ábrán bemutatott napi eloszlási diagram szerint nálunk hajnalban van a legkevesebb zivatar és 15-16 óra körül keletkezik a legtöbb. Időtartamuk átlagosan 1,5 óra, de különösen az este kezdődő zivatarok 8-10 óráig is eltarthatnak. A zivatarok évi eloszlását az 7. ábra mutatja.

6. ábra
7. ábra

Ebből kitűnik, hogy a legtöbb zivatart a június-július hónapban érkező (a népiesen Medárd-naphoz kapcsolt) óceáni monszun idézi elő. Ritkábban, kora tavasszal és késő ősszel is lehet zivatar, sőt kivételesen télen is előfordul, ha a betörő hidegfront az itt levő melegebb nedves levegőt heves felfelé áramlásra kényszeríti.

Bár hazánk időjárásában nincsenek nagy területi különbségek, mégis kisebb eltérés a zivatarok gyakoriságában kimutatható. A 7. ábra az évenként előforduló zivataros napok számát tünteti fel. Zivataros napnak tekint a meteorológia minden olyan napot, amikor legalább egyszer mennydörgés hallható. Régebben kizárólag a zivataros napok számát, az ún. izokeraunikus szintet használták a zivatartevékenység és a villámveszély jellemzésére, noha ugyanúgy egy napnak számít az is, ha csak egyetlen villám volt és az is, ha szinte egész nap villámlott. Újabban az évenként 1 km2 területre lecsapó villámok számával fejezik ki a zivatartevékenységet, és ezt mint villámsűrűséget villám/km2 o év egységekben adják meg. A tapasztalatok szerint kb. 7 zivataros nap felel meg 1 villám/km2 villámsűrűségnek, ezért a 8. ábra egyúttal a villámsűrűség területi eloszlására is tájékoztatást nyújt. Átlagosan az egész ország területére 3…4 villám/km2 év villámsűrűséggel számolhatunk.

8. ábra

A villám keletkezése

A zivatarfelhőben levő feltöltött vízcseppek és jégszemcsék egymás erőterében mozognak, és időnként ellenkező töltésű gócok kerülnek egymás közelébe. Ilyenkor kisülések keletkeznek közöttük és ez a kisülés egyes esetekben tovább halad a távolabbi töltésgócok felé. Az így keletkező előkisüléssel kezdődik a villám kialakulása. Ha az elő-kisülés kilep a felhőből és a föld felé halad, láthatóvá és fényképezhetővé válik. A megfigyelések szerint a lefelé haladó előkisülés zegzugos pályán közeledik a földhöz és közben többször elágazik. Amikor a 9. ábra szerint a földfelszín közelébe ér, a földi tárgyakból vagy esetleg magából a talajból, ellenkisülések indulnak meg felé. Ezek közül az egyik találkozik az előkisülessel és ekkor a felhő és a föld között öszszefüggő kisülési csatorna alakul ki. Ezen a csatornán alulról fölfelé, az előkisülésnél sokkal nagyobb sebességgel, fényes kisülés fut végig, az elágazásoknál az ágakat is fölvillantva. Ez a villám főkisülése, ami az általában ismert jelenségeket, a fény és hőhatást, a rombolásokat, a mennydörgést, valamint az élettani hatásokat előidézi.

9. ábra

A villám keletkezésének előbb leírt folyamatát Boys-fele fényképezőgéppel derítettek föl, amelyben a képet alkotó lencse mögött folyamatosan fut a film. A filmen megjelenő kép vázlatát a 10. ábra mutatja be. Ha a film bal felé fut, a képen jobbra látható jelenségek később kerültek a filmre, mert ez a rész később jutott a lencse mögé. A képet tehát úgy tekinthetjük, mintha az idő balról jobb fele haladna. A futó filmre készült felvétellel egyidejűleg esetleg több irányból illó képet is készítenek es ezek segítségével meg lehet határozni a villám pályájának térbeli helyzetét.

A futó képen tehát kiértékelhető, fagy milyen eltolódások erednek a villámpálya alakjától és melyek az időbeli különbségekből.

FOLYTATÁS A KÖVETKEZŐ OLDALON >>>