Találkozás

Újév harmadik napján egy rövidke kirándulásra indultam a közelünkben található kisebb erdő szomszédságába. Szép lassan, csendben lépkedtem az egyhangúan barna tölgyerdő peremén, amikor velem szemben egy csodaszép dámszarvas dugta ki agancsát az előttem álló domb árnyékából. Egymás szemébe néztünk és merev tekintettel bámultuk egymást. Nagy szerencsémre a kamera éppen aktív állapotban volt, sikerült megörökíteni a felejthetetlen pillanatot.

Ritka mint a fehér szarvas

Ezt a fehér színbe pompázó legelésző szarvast már többször is láttuk az elmúlt években, de képet készíteni még nem igazán tudtunk róla. Mivel a nap már a horizont alá bukott és igencsak távol volt tőlünk, most sem sikerült közeli képet összehozni a ritka példányról. Az biztos, hogy a következő években is a nyomába eredünk és minden erővel megpróbáljuk becserkészni ezt a csodaszép állatot.

Szarvasok között

Karácsony előtt pár nappal egy rövidke sétára indultam a Cserhát lankái közé. Az egyik tisztás szélére érve arra lettem figyelmes, hogy több szarvas vacsorázgat a vékony hólepellel borított rét magasba nyúló fűszálaiból . Gyorsan hasra vágódtam és lassan kúszva egyre közelebb kerültem a csapathoz. Kb. egy órát feküdtem a hideg hóban miközben pár fotót is sikerült készítenem. Teljesen átfagyva, de fantasztikus emlékekkel a fejemben tértem vissza a meleget adó otthonomba, ahol egy meleg tea kíséretében elevenítettem fel a mögöttem álló időszak páratlan pillanatait.

Csodaszép
A nagyfőnök meglátott