Szupercellák, heves zivatarok, nagyméretű jég a déli-délnyugati országrészben

A kedvező légköri feltételeknek köszönhetően, több szupercella is kialakult tegnap a déli-délnyugati országrészben. A legnagyobb jégszemek a 4-5 centiméteres méretet is elérték,

Képek: idokep.hu

több zivatart 100 km/h-t meghaladó kifutószél vagy légzuhatag kísért, amely több településen is hatalmas pusztítást végzett.

Képek: idokep.hu

A legszebb felvételek a idokep.hu oldalról:

Egy záporos délután (2022.05.08)

Tegnap délután, az északi országrészben többfelé alakult ki zápor, néhol esetleg gyenge zivatar. Sajnos ezek a csapadéktömbök csak minimális esőt hoztak a csontra száradt földekre, érdemben nem tudtak segíteni ezen a rendkívül aszályos időszakon.

Pár gyenge záport a Mátra és Cserhát környezetében is megfigyeltünk, ezek közül az egyik Mátraszőlős térségében hullott.

Zápor a Cserhátban
Zápor Mátraszőlős közelében

A Mátra térségében is megfigyelhető volt pár „jelentéktelen” (a jelenlegi helyzetben minden csepp számít) csapadékot adó zápor, az ezekről készült pár fotót a következő galériába láthatjátok.

Ártatlan gomolyfelhőből, intenzív zivatar

Tegnap este este úgy döntöttünk (mivel a délutáni zivatarok elmaradtak térségünkben) hogy naplementézni megyünk egyik kedvenc dombunk tetejére, a Somlyóra. Természetesen fényképező masina nélkül nem indulunk el egy ilyen helyre, így hát készítettünk pár képet a tőlünk nyugatra lévő gyenge záporról, ahogy épp a naplementében készül kipréselni magából az utolsó esőcseppeket.

Egy ártatlan zápor az aktuális radarképen
Így festett a valóságban

A nap egyre alacsonyabbra bukott, és a parázs színeiben izzó korong szépen lassan a horizont mögé kúszott, sötétedni kezdett. A nap korongja felett ekkor is megfigyelhető volt a gyenge záporhoz tartozó fekete felhőalap egy darabja, de nem igazán vettük komolyan ennek üzenetét.

A korong felett ártatlannak tűnő sötét felhőalap

Szépen lassan feltápászkodtunk a tavaszi illatokat árasztó, üde zöld szőnyegről, és az autónk irányába indultunk. Kb. 20 perc múlva értünk le, ekkor már egy picikét erőteljesebb tornyokat is növesztett a zápor, de továbbra sem vettük komolyan próbálkozását, fotóra sem méltattuk.

Salgótarján irányába vettük utunkat, nem siettünk, régi történetekről sztorizgattunk. Valahol Bátonyterenye mellett járhattunk, amikor egy erőteljes villanás fénye hozott nappali világosságot a tájra. Zsivány mosoly ült ki arcunkra, bár ekkor még úgy gondoltuk, pár kisülésen kívül nem igen hoz többet a következő pár perc. Egy közeli domb tetejére autóztunk, amely nem volt már ismeretlen számunkra, hiszen életem első villámfotóját itt készítettem el, kellemes emlékek kötnek ehhez a helyhez.

A masinát állványra dobtuk, és rövid időn belül el is csíptük az idei év első villámlását, felemelő érzés volt, mint mindig.. 🙂 A fotón már jól látható a zivatar frissen született üllője, parádés percek következtek.

Friss és ropogós, jobb sarokban a Hold korongja

Ezt követően még sikerült egye villámot elcsípni belőle, majd csend lett, az aktivitás alább hagyott. Már indulni készültünk, amikor vakító fények jelezték, nincs még vége a műsornak!

Szinte ikrek

A zivatar egyre nagyobbra duzzadt, frappánsan festett a radarképen.

Mindig az északi része maradt aktív

A cella szépen lassan terjeszkedett északkeleti irányba, az előttünk fekvő domb mögé kúszott. Kb. egy óra telt el az első és utolsó villámfotónk között, a legjobb pillanatokat a következő galériába láthatjátok.

Salgótarjánba érve erős zápor fogadott, a magasabb területekről szinte hömpölygött lefelé a víz. Kiadós csapadék hullott a térségben, szinte hallottuk a talajban ébredező gombák elégedett sóhajtozását. 🙂

Igen tanulságos nap volt a tegnapi, hiszen saját szemünkkel láthattuk, hogy egy ártatlan tűnő, naplementében gyengélkedő gomolyfelhő is tud meglepetést okozni. Köszönjük !