Találkozás egy fülesbagoly bandával

Szombat reggel egy rövidke sétára indultam a közelünkben található Cserhát fűvel, fával tarkított gerincei közé. Az egyik kidőlt tölgyfa száraz lomboronája védelmében kb. 8-10 fülesbagoly élvezte egymás társaságát , de egy oda nem illő alak sárban cuppogó bakancsának egyre erősödő nyekergése megszakította a baráti diskurzust . Ahogy a közelükbe értem a szélrózsa minden irányába szétrebbentek, de nem repültek azért túl messzire. A csapat pár tagja tágra nyitott pupillákkal érdeklődött arról, hogy ki az aki ilyen kora reggel megzavarja a őket kávézgatás közben. 🙂 Csak pár másodpercre ugyan de az egyik fickó leült egy velem szemben található tölgyfa ágára, így sikerült lencse végre kapnom a cuki kis pofiját. 🙂

Kárpát-medencei előfordulása
Leggyakoribb bagolyfajunk. Magyarországon rendszeres fészkelő, nem vonuló állomány. A Dunántúlon és az Alföldön egyaránt elterjedt, a leggyakoribb bagolyfaj. Állandó madár, télire az állomány fel is szaporodik, északabbról is érkeznek egyedek. 

Életmódja
Kizárólag éjszaka vadászik. Ragadozó madár. Táplálékának típusa idénytől és területtől függ, leginkább rágcsálókat, esetenként madarakat és rovarokat is fogyaszt. Napközben sűrű ágak közé rejtőzik el. Rágcsálókkal táplálkozik, kedvence a mezei pocok. Ezekre nyílt területeken vadászik. Szétbontott köpetei ezek koponyáival van tele. Havas teleken mindig több madarat, főleg verebeket fog. Lesőhelyről csap le az észrevett zsákmányra, de éjszaka, hallás után is vadászik. Október végén, novemberben kisebb-nagyobb csoportokba verődve, 8–10, de néha akár 80–100 példány is együtt tölti a napot. Nyugodtan pihennek tűlevelűeken, gyakran városok, falvak belterületén álló lucfenyőkön. Ha nem zavarják őket, évről évre felkeresik a helyeket. A hímek párzási időben a nappalt a fészek közelében töltik fákon vagy bokrokon, ahonnan szemmel tudják tartani a fészket is. Néha csupán embermagasságban ül, és ha úgy haladunk el mellette, hogy azt hiszi, nem vettük észre nem repül el, csak nagy szemeivel kíséri minden mozdulatunkat. A telelő csoport a tél végéig, március elejéig marad együtt, majd párokra bomlik. Horgas, éles és hegyes csőre kiváló fegyver. A lábával fogva tartott áldozatát ezzel üti agyon. A táplálék megkeresésében hallása és látása segíti. Gyakran ütik el éjjel az autók. Hazai állománya stabil, de a varjútelepek növelésével növelhető az erdei fülesbagoly állomány is.

Szigorúan védett madár!!!!

Kedves Olvasóink!

Úgy érzem egy pár sort még mindenképp írnom kell nektek a facebook oldalunk megszűnésével kapcsolatban. Első körben nagyon „örülök” annak, hogy ilyen sokan fejeztétek ki sajnálatotokat a bejelentést követően de nem gondolom, hogy ezt tragédiaként kellene megélnünk. Mint azt már korábban is leírtam nem szűnik meg a viharvadászok csapat tevékenysége, továbbra is a viharok nyomában leszünk, a www.viharvadaszok.hu weboldalon folyamatosan elérhető lesz a legfrissebb tartalom.


Hogy miért ez a változás?


Több dolog is közrejátszott abban, hogy a FB oldal megszüntetése mellett döntöttem. Tisztában vagyok azzal, hogy a mai világban szinte mindenki rendelkezik FB fiókkal, emiatt könnyebben és egyszerűbben jut el hozzátok a tartalom. Ellenben a sok pozitív tulajdonság mellett negatív oldalai is vannak a FB oldalak használatának (ezt nem szeretném kivesézni) ami éppen elég volt ahhoz, hogy ezen döntés megszülessen.
Az egy évvel ezelőtt elindult wordpress alapú oldalunk egy nagyon komplex, a mi tevékenységünket teljes mértékben kiszolgáló weboldal motor. Olyan funkciókat tartalmaz ami egyértelműen több számunkra mint a facebook által nyújtott lehetőségek. Két „oldalt” pedig teljesen felesleges fenntartani hiszen többlet munkával jár, és nem is igazán van erre kapacitásunk.
A másik ok ami miatt úgymond muszáj a facebook oldalunkat megszüntetni, hogy én is szeretnék kilépni a közösségi oldalak világából, úgy érzem elég időt töltöttem már el a „kék mátrix” bűvöletében. Több idő, több élmény, igaz nem kapok majd annyi születésnapi köszöntést mint a régi időkben! 🙂


Nincs más teendőtök csak valamilyen böngésző segítségével megnyitni weboldalunkat, egy regisztrációt követően (persze nem kötelező) akár e-mailben is értesülhettek legfrissebb bejegyzéseinkről. Annyit elöljáróban elárulhatok, hogy a következő időszakban kiemelt szerephez jutnak a látványos time-lapse látványelemek, és a természet rovatunkat (állatvilág, növényvilág, gombák, tájképek) is folyamatosan frissíteni fogjuk. A tudomány rovatunkat is szeretném végre helyre pakolni, a képeken megjelenő gigantikus vízjeleket mielőbb eltávolítani.:) Sok-sok tennivaló van még előttünk de a weboldallal kapcsolatos informatikai dolgokat egyedül végzem, nem tudom felvenni a harcot (bár nem is ez a cél) egy időképet kiszolgáló csapat hatékonyságával.


Nagyon köszönjük az eddigi támogatást, boldogok vagyunk, hogy sok ember van még közöttünk aki felnéz az égre, észre veszi a természet szépségeit, megáll és megbámul egy sokszor jelentéktelennek tűnő levelet vagy fűszálat! Nem kell ahhoz másik kontinensre utazni, hogy csodaszép dolgokat lássunk…a csoda ott van az erdőben, a réten, egy aprócska pocsolyában, és persze a fejünk felett csak nyitott szemmel kell járnunk!

Nagyon Boldog Karácsonyi Ünnepeket és Boldog Új Évet Kívánunk Mindenkinek!

Megértéseteket és támogatásotokat megköszönve, tisztelettel:
Lőrincz Norbert

Köd és hidegpárna – time-lapse

Az első téli hónap megérkeztével egyre gyakoribbá válnak a nyirkos, ködös nappalok. Ahhoz, hogy ez a talaj közelében hullámzó rétegfelhő kialakuljon nyugodt időjárásra, anticiklonális irányításra van szükség. A köd első felvonásban a talaj közelében alakul ki, majd fokozatosan vastagodni kezd, a teteje akár ezer méteres magasságba is felvándorolhat. A kialakult hidegpárna felett ragyogóan süt a nap, miközben az alacsonyabban fekvő területeken szürke, egyhangú, olykor szitálással, hószállingózással kísért időjárás uralkodik. Ilyen helyzetekben érdemes kilátogatni magasabban fekvő területeinkre, csodálatos látványban lehet részünk.