Az elmúlt napok eseménytelen, anticiklon uralta időjárását végre gyenge hózáporok törték meg. A délutáni órákban a Mátrától keletre többfelé alakult ki gyenge csapadék, zápor illetve hózápor egyaránt előfordult.
Eközben a nyugati horizonton alábukó nap egy gyenge naposzlopot is a magasba emelt, végre látványosabb színekbe öltözött a naplementét megelőző időszak.
Tegnap délután 11 éves fiamat és egyik barátját kirándulni vittem az északi határ közelébe ahol az elmúlt napokban igen vastag, 30 cm feletti hóréteg alakult ki. Hatalmas élmény volt ez a számukra hiszen a mögöttük álló évtizedben nem igazán alakult ki térségünkben ilyen vastag hótakaró, élvezettel vetették magukat bele a hófehér kristályok sűrűjébe.
A kevésbé napos északi részeken továbbra is vastag hóréteg tapadt fák és bokrok ágaira, viszont a déli tájolású területeken a napsugarak hatására a hó megolvadt ami a -3 fok körüli levegőben vastag jégpáncéllá alakult át. A hatalmas teher hatására rengeteg fa dőlt már ki a térségben, az autóút mentén temérdek fa roskadozik a nagy súly alatt.
A vidám hócsata és szánkózás után hazafelé indultunk. Rónabánya térségét elérve pazar látvány tárult elénk ami a vastag jég és a lemenő nap közös játékának volt köszönhető. A fákat borító jégpáncél sárgára festette az ágakat, aranyló színben úszott minden.
A nap egyre lejjebb bukott, a táj pedig ehhez hasonulva még inkább aranya színbe öltözött. A szél folyamatosan erősödött miközben egyre több jeges ág hullott le a környező fákról. Recsegő, koppanó hangok járták be a környéket, a táj ennek ellenére bámulatosan festett.
Tovább ereszkedtünk lefelé, de a mindig más oldalát mutogató csodaszép táj állandó megállásra kényszerített.
Mesés világ volt ez számunkra, de a környéken található erdők fái egészen más véleményen lehettek. Biztos, hogy sok fa dőlt és dől ki jelen pillanatban is a jég hatalmas súlya miatt, ennek a földöntúli szépségnek hatalmas ára van…
Pár kanyarral lejjebb ismét megálltunk, és egy pazar kilátással bíró részről megcsodálhattuk a naplementét is. Nem volt egyszerű átvergődni magunkat a földútra dőlt fák miatt, de nagyon megérte!
A legszebb pillanatokat egy galériába gyűjtöttük, ezt láthatjátok a következő képsorokon.
A levegő egyre hidegebb lett, -6 fok körül járt ebben a pillanatban. Elindultunk a autóhoz, még egy utolsó pillantást vetettünk a nap egy aprócska darabjára.
A kora reggeli órákban útnak indultunk, hogy részesei lehessünk az idei év talán leghidegebb reggelének. Pásztóról indulva Zabar irányába vettük az irányt, ahová Pétervására településen keresztül jutottunk el. Indulásunk pillanatában -17 fokot mértünk az otthoni állomáson, amit igencsak hidegnek éreztünk, főleg amikor a kerti kapu fém kilincséhez egy pillanatra még az ujjunk is odafagyott.
Pétervására városához érve egyre lejjebb esett a hőmérséklet, néhol már -22 – -24 közötti értékeket is mértünk. A város határában lovak legelésztek a szibériai hidegben, nem igazán zavarta őket a fagyos levegő.
A nap ekkor már megvilágította a térség magasabb csúcsait, a leghidegebb percek következtek. Rövidke autózást követően egy igen hideg völgyhöz értünk, itt már -25 fokot mutatott az autó hőmérője.
7:15 magasságában pillantottuk meg Zabar település házait, a lakott területet jelző tábla előtti rövidke egyenesben már -27 fokra esett a hőmérséklet.
A település Cered felé eső oldalán kiszálltunk az autóból egy pár fotó erejéig, és a hóba gázoltunk. Ekkor szembesültünk azzal, hogy ebben a térségben 30-40 cm vastag hótakaró borítja a tájat, ami igencsak hozzájárult a szélsőségesen hideg hőmérséklet kialakulásához.
Az autóba ülve egy igen érdekes jelenséggel szembesültünk. Az autónk alapjárata a megszokotthoz képest magasabbra kúszott, az extrém hideg levegő hatására hidegindítási fázisba került.
Folytattuk utunkat Cered települése felé, a hőmérséklet gyakorlatilag semmit sem változott. Egy fiatal fákkal beültetett terület mellett leparkoltunk egy picit, és „élveztük” a fagyos pillanatokat.
Cered községébe érve a hőmérő továbbra is -27 fokon állt, semmit sem melegedett a hőmérséklet. A települést elhagyva aztán mesébe illő látvány tárult elénk, régen nem látott téli tájon haladtunk tovább. Szebbnél szebb pillanatok következtek, nehéz eldönteni mely képeket mutassuk meg nektek. 🙂
A mai reggel igencsak érdekes pillanata volt egy Zabarban motorozó emberke, aki a -27 fok ellenére két kerekű társával vágott neki a nagyvilágnak. Ezt a felvételt hamarosan láthatjátok összefoglaló videónkban!
