48 óra alatt újabb 73 mm

Ma reggel amikor a csapadék mérőre pillantottam már nem is lepődtem meg, pedig a tegnap délután kiöntött 17 mm-t követően újabb 33 nézett rám vissza a tölcsér fenekéről. Kedden 23 mm hullott így 48 óra alatt 73 mm eső zúdult ismét Mátra környékére. Ezt a mennyiséget persze Pásztó városában mértük, ettől jóval nagyobb kilengések lehetnek akár pár kilométeres körzetben is. A Mátrára egyébként is jellemző, hogy a nálunk lehullott mennyiség akár többszöröse is leeshet, ezért nagyon kíváncsi lennék több mérőhely adataira is a térségből. Csapatunk tagja Laci – aki Salgótarján egy magasabb pontján már évtizedek óta készít feljegyzéseket napi rendszerességgel- hamarosan megosztja majd velünk mennyi eső hullott összesen náluk május hónapban.

14 óra termése a közelben lévő Nagybárkány településén ( tegnap délután öt órától, ma reggelig hétig hullott mennyiség )

Egy rövidke autózás során lehetett csak igazán látni, milyen sok eső is esett a mögöttünk álló pár napban. Az útburkolaton kavics, sár, és a folyamatosan hömpölygő víz olyan érzést keltett mintha a trópusokon lennénk. Hasznos települését elhagyva egy érdekes látvány fogadott. Első nekifutásra úgy tűnt mintha egy fa dőlt volna az út közepére, de ez a szerencsétlen egy mini földcsuszamlásnak köszönhetően került az úttest szélére.

A Pásztót átszelő Kövecses-patak is nagyon dolgozik azon, hogy ezt a rengeteg vizet minden gond nélkül a Zagyvába vezesse.

Az előttünk álló hétvégén valamivel szárazabb időszak köszönthet ránk, így egy picikét stabilizálódhat az aktuális állapot. A jövő héten már jóval magasabbra kúszik a hőmérő higanyszála, ellenben újabb zivatarok alakulhatnak ki a labilis rétegződésnek köszönhetően. Ha kedvező feltételek lesznek ahhoz, hogy újabb felhőszakadások alakuljanak ki, a villámárvíz veszélye még továbbra is ott lebeg a levegőben…

Szélsőségek időszakát éljük

Egy hónappal ezelőtt még azon aggódtunk, hogy mikor jön már végre a várva várt csapadék. A mögöttünk álló ősz, tél, és tavasz nagyon kevés csapadékot hozott, ezért víz hiányában alig akart észhez térni a természet Április hónapban. Aztán valami történt…az időjárás kegyes lett hozzánk, és a fagyos szentek végre nem csak száraz hideg levegőt hoztak – mint a mögöttünk álló évek nagy részében- hanem csapadékot is. Örültünk, és boldogan néztük az egyre inkább viruló növények üde zöld színét, és hálát adtunk, hogy nem okoz nagyobb galibát az extrém száraz periódus. Teltek a napok, és az eső mellé erőteljes lehűlés is párosult, ami a hegyekbe havazást is hozott.

Nagy izgalommal osztottam meg barátaimmal, hogy a május hónap végre 40-50 mm körüli csapadékot produkált, ami nagy örömünkre szolgált. A csapadékos időjárás folytatódott, és folyamatosan gyűltek a milliméterek. Már 79… mondtam büszkén , de valahol belül már egy kis napsütésre vágytam. Imádom az esőt, és nem igazán kedvelem az extrém meleget sem, de titkon egy kis változásra vágytam. Kaptunk is pár napot a jóból, de nem tartott sokáig. És a milliméterek tovább híztak. 90, 101, 123, 145. A tegnapi zivatarokból 23 mm jött le, majd eljött a Szerda. Munkából hazafelé jövet hatalmas felhőszakadás szakadt a nyakamba Budapesten, majd a 21-es útra érve a következő látvány fogadott:

A radaron mindenfelé piros paca, tubák, tornádó, felhőszakadás. A milliméterek tovább gyarapodtak, és valamikor délután újabb 17 mm-t öntöttem ki a csapadékmérőből.

Elcsendesedett, majd sötétedés előtt a Mátra irányába tekintettem…valami megint kezdődik!

Azóta is egyfolytában esik, és isten tudja mennyi van már megint az edényben. 5-10-20? Ha csak a tegnapi 23, és a ma délutánig mért 17 összegét nézem az is 40 mm, 2 nap leforgása alatt. Ehhez még nem adtam hozzá, azóta leesett mennyiséget. Hol járunk már? 170-180? Őszintén megmondom már nem tudom követni, mert nem írtam fel pontosan a folyamatosan kiöntött mennyiséget…eddig nem is nagyon volt rá szükségem, mivel könnyen meg tudtam jegyezni.

Holnap újabb nagy mennyiségű csapadékra van kilátás, de a talaj már nem képes elnyelni ezt a rengeteg vizet. A következő időszakban egyre nagyobb esély van villámárvizek kialakulására, ezért nagyon oda kell figyelni a hegyvidéki térségben élőknek. Ahogy hallom a tetőn kopogó eső hangját az jár a fejemben, hogy a Mátra környéki településeken nincs-e valahol ilyen veszély ebben a pillanatban is.

Kisebb-nagyobb folyóvizeink is igencsak meghíztak, és a meder legfelső részeit mossák.

Aszály majd árvíz…normális ez? Nem. A klímaváltozás hatása egyre érezhetőbb, amely a szélsőségekben mutatkozik meg. Bele sem merek gondolni mi lesz itt tíz év múlva…tikkasztó hőség? Extrém szárazság? Hóviharok? Tornádók? Senki sem tudja. Egyenlőre az előttünk álló nyár is egy nagy kérdőjel. A média mindenféle hírrel rémisztget miszerint extrém forró nyarunk lesz. Én csak legyintek az efféle hírekre hiszen lassan egy nappal sem látunk előre. A CFS modellje teljesen átlagos hőmérsékletű nyarat jósol nekünk, amely nagy valószínűség szerint csapadékos időjárásra utal.

Forróság vagy átlag? Szeptemberben ez is kiderül…

-LN-

Viharvadászat az Alföldön

Tegnap délután országszerte alakultak ki zivatarok, köztük hevesebb cellák is megjelentek. Az első komolyabb viharok a Duna vonalában épültek ki, és szinte folyamatos keletkezés volt megfigyelhető ebben a térségben. Ez a vonalba rendeződött rendszer szépen lassan araszolva haladt keleti irányba, és többfelé okozott felhőszakadásokat. Mi az Alföld térségébe autóztunk ahová magasabb szélnyírással számoltak az előrejelzések, és a rendszer előtt kipattanó erőteljesebb cellák megjelenésében reménykedtünk. A magasba törő congestus felhőkön jól láthattuk, hogy a fent dolgozó erőteljes áramlatok szinte leszakították a gomolyok csúcsait, vagy erőteljesen oldalra döntötték.

Oldal irányba

Amelyiknek sikerült a megfelelő magasságba jutni, nem igazán tudott hosszú ideig dacolni a magassági szelek erejével. Voltak persze kivételek, de ezek a zivatarok tőlünk vagy északabbra, vagy délebbre haladtak nagy irammal…puff neki.. 🙂 Az első látványosabb cellát negyed kettő magasságában láttuk. A hátoldalán jól megfigyelhető volt a feláramlásra jellemző felhőforma, de igen rövid ideig tudta megtartani ezt az állapotot…szétesett.

Akár szupercella is fejlődhetett volna belőle, de nem tudtak a magasba törni..
Közelebbről a hátoldal
Pár perc elteltével semmivé vált a feláramlás, rövid időn belül elhalt, és egy szomszédos cella épült ki a közvetlen közelében

A következő képen jól látható, hogy a felfelé törő congestus felhők legtöbbje milyen magasságig jutott, miközben a fent munkálkodó szelek látványos, szupercellákra emlékeztető felhőalapot hoztak létre a gomolyok alján. Ezek azonban nem voltak hosszú életűek:

A nyugat felől érkező rendszer egyre közelebb került hozzánk. Úgy döntöttünk, hogy valamivel északabbra autózunk, és ott várjuk meg a már kertek alatt lévő zivatarokat. Sikerült egy megfelelő helyet találnunk, és abban a pillanatban ahogy kiszálltunk az autóból megpillantottunk egy igen látványos felhőalapot, és egy éppen kiépülő peremfelhőzetet.

Érkezik az, amiért jöttünk.. 🙂

A gyorsan robogó cella egyre közelebb került hozzánk, és percről-percre szebb oldalát mutatta nekünk:

Egy panoráma a látványos peremfelhőről

A peremfelhő egyre közelebb kúszott hozzánk, és emlékezetes pillanatokat produkált:

Egy közelebbi panoráma

Itt már a peremfelhő árnyékába kerültünk, ami felejthetetlen élmény volt:

Rövidke time lapse videó:

Zivatar peremfelhővel

Pénteken a kora esti órákban készítette egyik olvasónk az itt látott fotót. A felvétel az M3-as autópálya 140-es kilométere környékén készült, melyben igen intenzív csapadékhullás fogadta az arra autózókat. A cella igen szabályos ívet, és látványos peremfelhőt épített magának.

Köszönjük az élményt, és a képeket Gombai Sándornak!