A természet hangjai (2020.03.29.)

Kicsivel több mint egy héttel ezelőtt horgászni indultunk. Ha valaki a jelenlegi helyzetben megteheti és ki tud mozdulni a természetes környezetbe, meglepő dolgokat tapasztalhat. Ezek a dolgok nem rossz dolgok, éppen ellenkezőleg. Először az ember csak azt érzékeli, hogy valami más mint eddig volt, de ahogy telik az idő rájön mi a “furcsa”. A lecsökkent autó és repülő forgalom következtében sosem érzékelt csend tapasztalható, ennek köszönhetően sokkal hangosabb az állatok éneke, hangja.

A horgászat közben szinte folyamatosan kapkodtuk a fejünket, mivel a tó környékén repkedő madarak szinte minden szisszenését hallani lehetett. A tőlünk méterekkel messzebb vadászó kék fejű gyíkok csörgő hangját folyamatosan figyelemmel kísérhettük, a vízből kiugró apró halak csobbanása szinte hangosnak bizonyult. A tőkés récék udvarlását kísérő visítozás visszhangja egyedi élménnyel gazdagította az amúgy is felejthetetlen pillanatot. Az egyik fiatal pár eddig sosem tapasztalt bátorsággal mászott ki mellénk a vízből, jó pár percig élvezhették vendégszeretetünket.

Az amúgy is élvezetes pillanatot egy távolban felbukkanó zápor látványa tovább színesített. A közelünkben elhaladó góc hatására az állatok hangjai alább hagytak, kísérteties csend borult a tájra. A szél egyre élénkebb mozgásba kezdett, egyre erősödő zúgása megtört a még levelek nélkül ágaskodó fák száraz gallyain. Pár száraz levél, melynek sikerült a gyenge tél támadásait az ágakon átvészelni, halk csörgéssel a mögöttünk lévő üde zöld gyepen landolt. A víz felszínén aprócska fodrozódások táncoltak, fejünk tetején egy-két kósza vízcsepp koppanását éreztük. Rövid idő elteltével aztán teljes csend lett, a szél is odébb kullogott. A hatalmas csend hátterében egy új hangszer monoton, egyre erősödő játéka vette kezdetét, a csapadék hangja.

A másik igen pozitív változás a levegő rendkívüli tisztasága. Nem csak a nagyvárosokban és azok környékén érzékelhető a a levegő minőségének javulása, hanem a réteken, erdőkben is.

Az emberiséget mozgató gazdasági motor alapjáraton pöfögése jó hatással van a természetes környezetre. A Föld egy picike lélegzetvételhez jutott, sokan tapasztalhatják most világszerte milyen lenne bolygónk ha jobban odafigyelnénk környezetünkre. Hogy mi lesz majd ezután? Nem hinném, hogy a következő évtizedekben változik majd valami, és nem a gazdasági növekedés lesz a világ mozgatórugója. Ha ezen nem változtatunk könnyen lehet, hogy hamarosan mi is a dinoszauruszok sorsára jutunk. Egy fontos különbség azonban lesz a két esemény között. A szerencsétlen dínók nem tudták elkerülni sorsukat, nekünk viszont meg lenne rá a lehetőségünk hiszen saját magunk alatt melegítjük az üstöt.

Egy biztos…az üst már fortyog, a kérdés csak az, hogy a forrásban lévő anyag mikor oltja el az őt melegítő tüzet…

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük