Csapatunkkal történt 2008-ban kategória bejegyzései

Hózáporok társaságában (2008.03.20.)

Csütörtökön többször erősen megnövekedett a felhőzet, eleinte a Dunántúl északi felén, majd másutt is kialakultak záporok, hózáporok, melyeket helyenként viharos széllökés kísért. A hőmérséklet csúcsértéke 6, 9 fok között alakult

Ha a hózáporos élményeinkkel kapcsolatban egy emlékezetes napról kellene beszélnünk, ez az esemény mindenképp ott lenne a toplista elején. A délutáni órákban kedvenc “vadlesünkre” a Pécs-kő tetejére siettünk ahol nagy izgalommal vártuk a hózáporok érkezését. Út közben az autó ablakából pár igen látványos felhőalapot is sikerült elcsípni, öröm volt látni a kora tavaszi konvekció munkáját.

Csodálatos felhőalapok születése

Már nem voltunk túl messze a szikla tetejétől és a következő pillanatban nagypelyhes hózápor kezdődött. A szél egyre erősebb lett a hópelyhek szinte vízszintesen, hófehér csíkokat húzva törtek utat a csupasz erdő fergetege között. Tovább gyorsítottuk a tempót, szerettük volna azt az élményt a szikla tetején is élvezni. Végre felértünk, ekkor volt legintenzívebb a csapadék hullás.

Hózápor

Nem telt el sok idő, és hóesés által kialakult szürkeség hamarosan a visszájára fordult. A felettünk áthaladó hózápor semmivé lett, csodaszép látvány tárult elénk.

Hózápor után

A környéken áthaladó hózáporok többfelé festették fehérre a távoli dombokat, ez Nagybátony térségében volt a leglátványosabb.

Havas táj a távolban

Eközben hózápor-hózáport követett és alig volt olyan perc a szikla tetején, hogy ne hullott volna hópehely a fejünk tetejére. A hideg levegő mellé erős szél is párosult, de nem igazán tudta elvenni a jókedvünket.

Minden pillanatát élveztük

A körülöttünk fekvő táj látványa pillanatról-pillanatra változott. A távolban néha napsütötte dombok kontrasztos fénye bukkant elő, nemsokkal később már a sűrűn hulló pelyhek vették át az irányítást. Amikor mindkettő együttesen formálta a kilátást, felejthetetlen élményben volt részünk.

Ezekért a pillanatokért érdemes itt ülni..

A nap egyre lejjebb került a horizonthoz, a hózáporok gyengülni kezdtek. A felhők alapja egyre alacsonyabbra került mi pedig a gyorsan robogó fellegek részévé váltunk.

Ebben a bámulatos helyzetben készült el egyik kedvenc fotónk, sokáig használtuk weboldalunk bélyegképeként is.

Hózápor vadászok.. 🙂

Hózáporos kedd (2008.03.18.)

Kedden eleinte erősen felhős, vagy borult volt az ég, főként délnyugaton esett az eső, havas eső, a Mecsekben havazott, majd felszakadozott a felhőzet, és hózáporok alakultak ki. Az északi országrészben többfelé megerősödött, helyenként viharossá fokozódott az északnyugati szél. A hőmérséklet csúcsértéke 4 és 10 fok között alakult.

A kora délutáni órákban térségünket is elérte pár hózápor.

Az erős szélben szinte pár perc leforgása alatt átrobogtak a fejünk felett, helyüket átvette a mélykék ég látványa.

Intenzív záporok (2008.03.17.)

Átmenetileg csökkent, majd északnyugat felől ismét erősen megnövekedett a felhőzet. A déli óráktól egyre többfelé alakult ki eső, záporeső, elszórtan zivatar is előfordult. A nyugati, később az északnyugatira forduló szél többfelé megerősödött, helyenként viharossá fokozódott. A hőmérséklet csúcsértéke 12 és 19 fok között alakult.

A Mátra térségét is több hullámban érték el záporok. Ezek a tömbök igen félelmetes felhőformákat vettek fel, az egyik ilyen érdekes mintázat a következő képen látható.(akár szupercella is lehetne)

Némelyik gócban igen intenzív csapadékhullás volt megfigyelhető. Olyan érzésünk volt, hogy bármelyik pillanatban bedörrenhet, de erre térségünkben nem került sor.

Mint az első képen is látható igen látványos, néha heves zivatarokat meghazudtoló látványt vettek fel a tömbök, bár nagyon rossz fényviszonyok közepette tudtunk csak képet készíteni.

hó és hódara záporok (2008.03.13.)

A hózáporok világa egy teljesen egyedi világ. Megjelenésük leginkább egy nyári zivatar leszakadt üllőjére hasonlít, amely a föld felszínét érintve robog keresztül a tájon. Ha a magasból készítenénk egy time-lapse videót róluk, valószínűleg egy iskolai krétához hasonlóan fehér sávot húznának maguk után, főleg ha egy zöld vetés fölött haladnának el éppen.

A klímaváltozás hatására sajnos egyre kevesebbet látunk ezekből a szépségekből. A világ is teljesen átalakult, melyben a médiának is hatalmas szerepe van. Az egyre fiatalabb generáció újságíróit már egészen más döbbenti meg mint minket. Nagyon jó példa erre a márciusi vagy áprilisi hóesés , amely pár évtizeddel ezelőtt abszolút de nem számított szenzációnak. Mi úgy gondoljuk, hogy nem a tavaszi hóeséssel van a fő probléma, hanem az átlag feletti enyhe téli hónapokkal. Nem hiába hívták régen bolondos hónapnak az áprilist, hiszen a 10-15 fokos napsütést gyakran váltotta fel egy-egy hevesebb hózápor vagy hózivatar, melyet követően jókat hógolyóztunk a szikrázó napsütés melegében, néha rövid ujjú pólóban. A Mátra magasabban fekvő csúcsai sokszor még májusban is fehér színben pompáztak, az öregek mindig azt mondták: “Amíg a Mátra fehérben van, nem jön meg az igazi tavasz! ” És hol tartunk most ehhez képest? Már a Mátrában is ritkán alakul ki tartós hótakaró, egyre kevesebb a hóval borított napok száma.

Hiányoznak is nagyon az olyan napok, mint amilyen ez volt. A nappali hőmérséklet már 10-15 fok között tetőzött, mégis a délutáni/esti órákra látványos hózáporok alakultak ki az északi régióban.

Hózápor Salgótarján térségében

Ezeket a csodaszép tömböket picit délebbről is sikerült megörökítenünk, szépen mutattak ebből az irányból is.

Hózápor

A késő délutáni órákban az egyik tömb hátoldalán formás mammatus felhők formálódtak, egy rövid ideg a lemenő nap sugara is megvilágította a lefelé csüngő cicik egy részét. 🙂

A nap egyre lejjebb kúszott és a hózáporok folyamatosan veszítettek erejükből. A szél elcsendesedett, narancs színben úszó nyugalom vette kezdetét. Kiszálltunk az autóból, kabátunkon lassan hulló hódara kopogása hallatszott. Felejthetetlen élmény volt ez az egész, örök időre velünk maradt a pillanat…

Naplemente, szélcsend, hódara

A következő képgalériában a nap legjobb pillanatait nézhetitek meg:

Emma viharciklon (2008.03.01.)

Ritka erős szélvihar tombolt az elmúlt hétvégén Közép-Európában, így hazánkban is. Az orkánciklont kísérő szélrohamok létrejöttében több tényező is fontos szerepet játszott. A nagy erejű széllökések milliárdos anyagi károkat okoztak.

Az elmúlt héten Nyugat- és Közép-Európa fölé enyhe légtömegek érkeztek. A növekvő napállásnak köszönhetően a magasban végbemenő melegedés egyre gyorsabban jelentkezett a felszín közelében is: a nappali hőmérsékletek a térségben jó 10 fokkal meghaladták az ilyenkor megszokottat. Ugyanakkor a 60. szélességi körtől északra sarkvidéki, igen hideg levegő érkezett. A kontinens felett erősödő frontzóna egy markáns nyugat-keleti áramlást biztosított az 50. szélességi kör környékén. Az erős nyugatias áramlásban egymás után gyorsan vonuló hidegfrontok érkeztek, amelyek egy-egy kisebb ciklonhoz tartoztak. A ciklonok déli, délnyugati oldalán az alap nyugati áramlásra rárakódtak a légörvényeknek a saját dinamikájukból származó légáramlásai. Az ilyen képződményeket a kialakuló orkán erejű szelek alapján viharciklonnak, vagy extrém szélsebességek esetén orkánciklonnak nevezik.

Az Emma névre keresztelt orkánciklon középpontja szombaton robogott át a Balti-tenger térségében, hidegfrontja pedig telibe találta Közép-Európát. Az erős nyugatias áramlás és a ciklonális ráhatás mellett egy harmadik tényező is fokozta a szeleket: a térség felett található igen enyhe, labilis levegőben a hidegfront mentén zivatarok képződtek, majd egy közel háromszáz kilométer hosszúságú zivatarlánc alakult ki. A zivatarok kifutószelei is jelentős befolyással bírtak a viharokra. Szombaton délelőtt Németország déli részén tomboltak a viharok. Münchenben fél óra alatt 10 fokot csökkent a hőmérséklet, és heves hózivatar (hózápor és dörgés-villámlás egyszerre) zúdult a városra. Az Alpok bajor csúcsain 220 km/óra feletti szelet is mértek, ami Európában szinte példátlan. A zivatarlánc kora délután érkezett hazánkba.

Magyarországon az északnyugati szélre a Kisalföldtől a Viharsarokig terjedő, szélcsatornának is nevezett térségek a legérzékenyebbek. Ebbe a szélcsatornába a főváros is beletartozik. A zivatarlánc éppen Budapestet elérve érte el legnagyobb intenzitását. Az ELTE Meteorológiai Tanszékének Lágymányoson található szélmérője szerint a legnagyobb széllökés meghaladta a 140 km/órát. A Győr és Komárom között félúton elhelyezkedő Nagyszentjánoson tornádó is kialakult, amely közel 200 épületben tett kárt. ( írta az Origo.hu)

A viharciklon érkezését egy buszmegállóban vártam. Mivel az autóm éppen szerelőnél volt nem volt rá lehetőség, hogy az aktívabb terület irányába induljunk. Ezért magányosan, kezemben egy videokamerával kisétáltam a házunktól egy kilométerre lévő buszmegállóba és vártam. Rövid idő elteltével a nyugati horizont sötétedni kezdett, a szél egyre erősebben fújt.

A közelben lévő hatalmas nyárfák erőteljes süvítésbe kezdtek, a buszmegálló tetejét alkotó műanyag pala hangos nyekergésbe kezdett. Lassan megérkezett a ciklonhoz tartozó csapadék is, az eső szinte vízszintesen esett, deréktól lefelé csurom vizes lettem. 🙂

Hiába a buszmegálló, az erős kifutószél vízszintesen hordta a csapadékot

Félelmetes dübörgés vette kezdetét. A buszmegálló egész terjedelmében nyekergett, a tetejét fedő műanyag palából egyre nagyobb darabok váltak le. A közelben lévő magas fákon megtörő szél morajlása félelmetes volt, olyan érzés lett úrrá rajtam mintha egy hurrikán alatt álldogálnék. Ez a helyzet azonban nem tartott sokáig, tíz perc elteltével elcsendesedett a vihar.

Hazafelé indultam és megdöbbenve láttam, hogy az egyik garázs tetejét megbontotta a a viharos szél.

Emma az egész ország területén okozott kisebb-nagyobb károkat, többnyire kidőlt fák, megrongált tetők jelezték dühöngő erejét.