2020. október hónap bejegyzései
2008-as archívumunk legújabb bejegyzése
Lassan de biztosan felkerül egy-egy újabb bejegyzés az archívumba, de rengeteg munka áll még előttünk. Egyik legemlékezetesebb vadászatunkról olvashattok a fenti linkre kattintva, felejthetetlen nap volt az biztos! 🙂
Hatalmas mennyiségű eső a hegyekben havazással
Hétfő reggel egy mediterrán ciklon érkezésével kiadós esőzések kezdődtek országszerte. A pásztói állomásunk hétfőn 19.3mm, kedden 45.9mm, a mai napon eddig 15.8mm csapadékot mért . Ez összesen (a jelen állás szerint) 81 mm eső, amely kevesebb mint három nap leforgása alatt hullott. Ma hajnalban a magasabban fekvő hegyvidéki területeken az esőt havazás váltotta fel, a táj fehérbe öltözött. A reggeli órákban 5 fok körüli hőmérsékletben indultunk a Mátrába, az első havas táj Fallóskút (670m) térségében tárult elénk ahol már csak 2 fokot mutatott az autónk hőmérője. Ahogy haladtunk felfelé a táj egyre fehérebb lett, a hó súlya alatt letört ágakból egyre több akadály épült az úton.
Egyik alkalommal egy hatalmas ágat húztunk le az útról miközben valahol az erdőben hatalmas reccsenéssel dőlt ki egy fa, nagyon félelmetes volt hallani. Ennek ellenére tovább autóztunk, a hó egyre vastagabb lett. A bedőlt fák miatt néhol egy sávra szűkült az út, egyre kaotikusabb volt a látvány.
Galyatetőn már igazi tél fogadott minket 0 fokos levegő és hatalmas szél kíséretében. A vizes hóban igen nehéz volt a közlekedés de a négy évszakos gumi szerencsére nagy segítségünkre volt. A galyatetői kereszteződéseben több elakadásjelzőt használó autó rostokolt az út szélén, valószínű ők nem készültek még fel a télre, megállásra kényszerültek (nagyon jól tették).
A galyatetői tévétorony alatt álltunk meg, a következő fotók itt készültek.
A frissen hullott hó vastagsága egyébként több helyen a 10 centimétert is meghaladta.
Lefelé már nem Pásztó, hanem Gyöngyös irányába haladtunk. Útközben azért készítettünk még pár havas fotót, ezeket láthatjátok a következő válogatásban.
Utunk során egy rövidke videót is készítettünk:
Egy kis nosztalgiázás…
2008 tavaszán nem mindennapi vadászatban volt részünk. Egy áprilisban kialakuló szupercella haladt át a Cserhát és Mátra térségében, erről az élményről készült akkor egy összefoglaló videó. Hamarosan az archívumba is megjelenik az ezzel kapcsolatos bejegyzésünk, itt bővebb leírást adunk majd a történtekről. Bitang jó nap volt ez, sosem felejtjük el! 🙂
Októberi zivatarlánc villámai (2020.10.03.)
Szombat estére országos zivatarriasztást adott ki az Országos Meteorológiai Szolgálat mivel nyugat, délnyugati irányból egy konvektív rendszer érkezésést vetítették előre a modellfutások. Ez a rendszer a vártnál valamivel lassabban értel el a nyugati határainkat, de ebben az időszakban még igen erőtelejes villámtevékenységet produkáló, hosszú életű cellákat láthattunk az aktuális radar és villámtérképen.
Csapatunk a térképen látott pozícióban a Balaton nyugati csücskében vert tábort. Sokat tanakodtunk azon, hogy közelebb somfordáljunk-e a rendszerhez, de egy nagyon jó kilátással felruházott helyen várakoztunk így inkább a „bevárás” mellett döntöttünk.
Valamikor 21 óra környékén már láttuk a felhőalapok alatt felvillanó lecsapóvillámok fényeit. Ekkor még igen erőteljes cellákat láttunk az aktuális radarképen, egy-egy ilyen felvillanásban huncut feláramlások mutatkoztak.
Kb. fél óra elteltével délnyugat felől már egyre több villám mutatkozott, bár a villámtérkép alapján egyértelmű gyengülést mutatott a teljes rendszer aktivitása. A radarképen is egyre kevesebb piros folt volt felfedezhető, azt aktív zivatarok száma folyamatosan csökkent. Egy mellettünk lévő frissen learatott kukoricaföld közepére szaladtunk, mivel a közelünkben elhaladó autók fényszórói nagyon zavarták a fényképezést. Ekkor sikerült pár látványosabb fotót készíteni, nagyon élveztük itt eltöltött fél órát.
Nagyon sokáig élveztük volna még ezt páratlanul látványos éjszakai villámshow-t, de gyermeki mosolyunkat egy folyamatosan erősödő, erőteljes morajlás hangja szakította félbe. Mivel a vasút nem volt túl messze tőlünk, első körben egy érkező vonat hangjára gondoltunk. A hang azonban nem szűnt meg így egyre biztosabbá vált, hogy a rendszerhez tartozó kifutószél félelmetes hangját halljuk. Egy-két perc elteltével brutális szél támadt. A fényképezőgép állványába kapaszkodva próbáltunk dacolni az erőteljes kifutószéllel, miközben az aratásból visszamaradt növényi törmelékek kopogtak a testünk minden részén. Szemünk pillanatok alatt megtelet a levegőben repülő apró részecskékkel, indulnunk kellett… Kb. 10 percet autózhattunk amikor az autópálya szomszédságában megálltunk egy kicsit kifújni magunkat. Ebben a pillanatban egy brutális lecsapóvillám világította meg az előttünk elterülő szántóföldet, eszméletlen pillanat volt. Mivel az eső még nem esett egy utolsó próbálkozásként előkaptuk a fegyverünket és készültségbe helyeztük. Mivel igen közel csapkodtak a villámok az autóból vezérelve indítottuk a gépet, nagy szerencsénkre el is csíptünk egyet ezekből az erőteljes kisülésekből:
Szinte a csattanást követően hatalmas cseppekben indult meg a csapadék. Az aktuális radarképen már egy jóval gyengébb rendszert láttunk, hazafelé indultunk. Ez az októberi kaland hatalmas energiával töltött fel minket annak ellenére, hogy nem sikerült elcsípnünk egy látványos peremfelhőt…talán majd legközelebb! 🙂