Best off szupercella kategória bejegyzései

Egyetlen nap, három csodás élmény – A hajnali szupercella (2024.06.10.) 1. rész

Bár az első, számunkra legszebb élményt adó zivatarrendszer igazából már éjfél előtt feltűnt a horizonton, a földöntúli pillanatokat leginkább hétfő hajnalban éltük meg. Ez a folyamatosan világító, stroboszkóp fényét idéző szörnyeteg látható villámokkal ugyan nem kecsegtetett, a látvány és az élmény azonban minden várakozást felülmúlt.

Mivel nem akartuk a szupercellát kísérő elemek támadásának kitenni magunkat, a kelet felé robogó tömb déli oldalára autóztunk. A folyamatos villogások közepette érkező heves zivatarról készült első képen már jól látható volt, hogy igazi csodával lesz dolgunk.

A cella egyre közelebb került. A folyamatos villámtevékenység szinte állandó fénnyel világította meg ezt a szépséget, a hosszan exponált képeken ezért igen elmosódott hatást keltett bámulatos felhőzete. Ettől függetlenül a látvány és élmény tekintetében felejthetetlen perceket éltünk át, de beszéljenek helyette a képek:

A következő diasoron a fejünk fölé kúszó peremfelhő legjobb pillanatait mutatjuk meg, lenyűgöző élmény volt.

A folyamatosan termelődő endorfinok extázist előidéző hatása alatt egy kis „keménykedésre” is volt időnk, megmutattuk a természet erőinek, hogy mi nem futamodunk meg, szeretettel és tisztelettel fogadjuk az Ő teremtményeit. 🙂

Végezetül a szokásos panoráma, amin jól látható a peremfelhő bámulatos struktúrája.

Egy szépséges panoráma

Bár a szupercella hátoldalát csak rövid ideig láthattuk, ettől függetlenül félelmetes felhők rajzolódtak ki a folyamatos villámfényben.

A legnagyobb pusztítást Bátonyterenye településén okozta a vihar, ahol fákat csavart ki, autókat tört össze, tetőket vitt le a hatalmas erejű kifutószél. Nagyobb, 2cm-t meghaladó jégméretről is kaptunk információkat, de erről sajnos képeket nem tudunk mutatni.

A képek forrása: idokep.hu

A következő látványosságra nem kellett túl sokat várni, ugyanis a reggeli órákban egy újabb rendszer érte el térségünket, amely ismét egy nagyon egyedi peremfelhőt épített maga köré. Hamarosan folytatjuk….

Haldokló szupercella Maglód közelében (2024.05.17.)

A múlt hét péntekjén – a jelen lévő szélnyírási paramétereknek köszönhetően – pár forgó mozgást produkáló zivatar tűnt fel a radarképeken. Az egyik ezek közül Székesfehérvár városa felett haladt át, ahol több centis jégdarabokat is szórt a városra.

Forrás: időkép.hu

Ez az erőteljes cella tovább folytatta útját Budapest irányába, de mire ebbe a térségbe ért, sokat veszített erejéből. Érkezését Maglód térségéből sikerült pár felvételen megörökítenünk, ahonnan a gyengülési folyamat ellénére is, roppant pofás fotókat sikerült elcsípnünk.

Látványos felhőalap tűnik fel a távolban

Ebben az időszakában még igen aktív mennydörgés volt hallható a távolból, és a csapadékmentes feláramlástól jobbra erőteljes esőfüggöny volt megfigyelhető.

Minél közelebb került hozzánk a feláramlás, annál látványosabban festett a felhőalap, viszont a csapadék intetnzitása igencsak lecsökkent.

Egyre pofásabb

Ebben az időszakban elektromosan igen passzív volt a cella, dörgést csak igen ritkán hallhattunk. A látvány azonban nagyon lenyűgözött, csodálatos pillanatok következtek.

Ez gyönyörű!

Nem sok idő elteltével erőteljes zúgó hang érkezett északi irányból. A koromfekete lencséből hullani kezdett a jég, indulnunk kellett. A time-lapse felvételt készítő gépet a hónunk alá csapva szaladni keztünk, miközben cseresznye és dió nagyságú jég keveréke pattogott a fejünkön. A lencse széléről még egy utolsó felvételt készítettünk,

Félelmetes és csodálatos egyben

majd az autóhoz szaladtunk. Miközben próbáltunk minden felszerelést biztonságban a csomagtartóba juttatni, egy erőteljes villanást követő hidegrázós ágyúdörrenés adta tudatunkra, hogy valahová mellénk trafált be egy lecsapó villám. Eközben akciókameránk a kocsi tetején pihent így reménykedtünk abban, hogy sikerült rögzítenie a rizikós pillanatot…sajnos nem így történt.

A cella átvonulását követően igen színes, kontrasztos pillanatok következtek.

Egy gyengécske szivárvány
Festői!
Egy látványos panoráma
Nem lehetett betelni a látvánnyal
Cb csúcsok naplementében

A vadászatról egyébként videóanyag is készült, amelyből egy kisfilmet is szeretnénk majd összedobni nektek. Hamarosan jelentkezünk, addig is kémleljétek továbbra az eget, hiszen a csoda ott van mindehol, csak észre kell venni.. 🙂

Szupercella a Balaton nyugati medencéjében (2020.09.25.)

A mögöttünk álló nyáron nem igazán sikerült szupercellás zivatarokat lencsevégre kapnunk, nagyon örültünk hát a múlt hét pénteki sikeres vadászatnak. Nagy szerencsénkre a péntek délutáni órákban (a modellfutásokhoz képest egy-két órás késéssel) egy Horvátországban kialakult rotáló zivatarcella érte el az országunk határát. Ez a cella Nagykanizsa térségében még igen aktív arcát mutatta, mi valamikor ebben az időszakban vágódtunk be az autóba és indultunk útnak.

Szükségünk volt egy nagy adag szerencsére is, mivel az éppen aktív cella még másfél órára volt tőlünk, így nem voltunk biztosak abban, hogy egészben marad a találkozás idejéig.

A másfél órás utunk során igen nagyot változott az időjárás. A Hatvan és Budapest közti szakaszon nem volt túl meleg (18 fok), mivel egy gyenge csapadékmező vonult át a térség felett. Budapestet elhagyva aztán nagyot változott a helyzet, és az egy szikrázóbb napsütésben 26 fokig kúszott fel a hőmérséklet. A távolban már megpillantottuk a rendszerben tornyosuló gomolyfelhőket, egyre izgatottabbal lettünk.

Valahol Siófok környékén járhattunk amikor végre megpillantottunk az érkező cella hátoldalát, nem igazán volt ereje teljében. A radarkép illetve a villámtérkép is egyértelműen a zivatar gyengüléséről tanúskodott, egyre kevésbé reménykedtünk már látványos pillanatokban.

Hatalmas izgalmak közepette Balatonmáriafürdő közelébe történt meg a találkozás. Sajnos egy picikét közelebb is mentünk a kelleténél, alig volt időnk egy jó kilátással bíró helyet keresnünk. Ebben azonban hatalmas szerencsénk volt, hiszen az autópályáról lekanyarodva szinte azonnal meg tudtunk állni és egy legelő szomszédságában kipattantunk az autóból. Ezekben a percekben készült a következő felvétel, picikét csalódottak is voltunk a látottak miatt. No persze a látvány így is igen pazar volt, de mi valamivel határozottabb valamire gondoltunk ennyi idő elteltével..

Szép szép, de egy picikét többet vártunk..

A pillanatnyi csalódásunkat Laci próbálta meg csillapítani, aki igen pozitívan ítélte meg a folytatást. A jó irányba történő fordulat lehetőségét a Balaton vizének energiájában látta, abban reménykedett, hogy erőt merít majd víz fölé araszoló cella…szerencsére igaza lett! 🙂 Az egyre közelebb tekergő zivatar erősödni kezdett, csodásan festett a feláramlás felhőzete.

Alakul a kicsike..

Nagy meglepetésünkre a cella egyre keletiesebb mozgást vett fel ezért nagyon féltünk attól, hogy minket is elcsíp majd a folyamatosan erősödő csapadék. A szupercella mezociklonja ekkor már félelmetes monstrummá dagadt, fantasztikus pillanatok következtek.

Félelmetes..

Eközben a hirtelen berobbant csapadéksáv szélén gyenge peremfelhő volt születőben, ezt a következő három képből összefűzött panorám fotón mutatjuk meg nektek.

Csodás panoráma…

Ezt követően a fejünk fölé kúszott a zivatar hátoldala amiből pár másodperc erejéig nagyobb esőcseppeket zúdított a nyakunkba. Nagy szerencsénkre nem kellett elhagynunk a helyszínt így tovább folytathattuk az egyre gyengülő cella megfigyelését. Mivel az aktuális pozíciónkból nem nyílt megfelelő kilátás keleti irányba gyors léptekkel az autópálya irányába trappoltunk, egy picikét tisztább és magasabb placcon letáboroztunk. A zivatar ekkor már egészen más arcát mutatta, a feláramlás viszont erőteljesebb forgásban volt mint pár perccel azelőtt.

Forgásban..

Szabad szemmel is nagyon jó látható volt az örvénylő mozgás, volt olyan pillanat amikor azt hittük, hogy tölcsér ereszkedik le a cellából…

Mintha tornádó készülne…

A cella ahogy távolodott tőlünk egyre gyengébb lett. Sötétedni kezdett mi pedig hazafelé vettük utunkat. Csodálatos emlékekkel a fejünkben, mosolygós arccal ültünk az autóba, megérte találkozni ezzel a fickóval annak ellenére is, hogy alig szórt magából villámokat. A vadászaton time-lapse felvételek is készültek, ennek anyagát az év végi videóban láthatjátok majd.

LP szupercella, avagy egy idegen űrhajó Ludányhalászi közelében (2012.07.14.)

Többször is előfordult már, hogy a legszebb pillanatokat nem mindig akkor láttuk az égen amikor rákészültünk, hanem egyszerűen csak jó helyen voltunk jó időben. Mi sem példázza jobban ezt a dolgot mint a tegnapi nap, amikor is az egyik barátommal horgászni mentünk a Ludányhalászi mellett fekvő Öreg-tóra. Persze a mi fontos, a fényképezőgép mindig legyen velünk, mert sosem tudhatja az ember mivel fut össze bárhol is jár.

Egyik pillanatban halk, távoli morajlásokra lettünk figyelmesek. Nem sokkal később Ny-Ény-i irányból sötétedni kezdett, de ekkor még a beszűkült látómező miatt nem sok mindent láttunk. Nem kellett azonban túl sokat várni, és hamarosan valami egészen különös látvány tűnt fel mellettünk.

Ettől kezdve csak ámultunk bámultunk, felejthetetlen pillanatok következtek. A cella szépen csendben, nem túl aktív villámtevékenység kíséretében haladt el mellettünk, csodálatos élmény volt az egész. Próbáltam minél több panoráma alapanyagot készíteni, szerencsére volt miből összefűzni a következő fotókat.

Pár felvétel még arról a pillanatról, amikor mellettünk haladt el a „csészalj”.

Amilyen gyorsan jött, olyan gyorsan el is robogott ez a látványos teremtés. A hátoldal is szép alakzatokat tartogatott, nagyon boldognak és szerencsésnek éreztem magam a látottak miatt.