Egy magányos zivatar villámai világították meg az éjszakai égboltot Szécsény térségében.
Már a késő esti órákban látni lehetett a cella szétterülő ülőjét, ezért autóba ültünk, hogy szerencsét próbáljunk.
Mire Szécsény közelébe értünk még aktív állapotában találtuk a cellát, pár villámfelvételt is sikerült elcsípnünk.
Rövid időn belül csend lett, hazafelé vettük az irányt..
Az előrejelzések meglehetősen magas, 40 körüli Thompson indexet jeleztek előre térségünkre, így nagy eséllyel vártunk zivatarokat a mai napra.
Valami brutális sebességgel, szinte robbanásszerűen formálódott felettünk az égbolt. Félelmetes hullámok épültek mindenfelé, nem mindennapi látvány tárult elénk. Amerre a szemünk ellátott érdekesebnél érdekesebb alakzatok formálódtak, földöntúli érzés fogott el minket.
A levegőt szinte harapni lehetett, nagyon telített volt párával. Egyre több zivatar alakult ki a térségben, de a zárt felhőtakaró miatt egyre kevesebb lett a fény, csak a folyamatosan erősödő villámtevékenységet kísérő menydörgések jelezték, hogy egyre aktívabb légkör. A hevesebb cellákat felhőszakadás és jég is kísérte, de ezek leginkább a Duna-Tisza-közén alakultak ki.
Az egyre több zivatar folyamatosan elnyelte a légkör energiáját. Egy-egy zivatar az éjszakai órákban is kialakult, ezek azonban már nem voltak olyan hevesek, mint nappali társaik.
A szerda reggelig lehullott csapadék mennyisége csapadéknyom és 10 mm között volt, sőt Kakucson felhőszakadás következtében 55 mm-t mértek.
Tegnap délután igencsak magasra, 24 fokig emelkedett a maximum hőmérséklet, melynek hatására zivatarok pattantak ki a kora esti órákban.
Egy brutál látványos zivatart kísérhettünk figyelemmel a kora esti órákban, amely a Mátra nyugati oldalán ontotta ki magából jeges csapadékát. A naplementét megelőzően volt a legaktívabb, így a hátunk mögött alábukó napkorong csodaszép színekkel ruházta fel a hosszan elnyúló jégsávokat.
A cella eszméletlen aktív volt, rengeteg lecsapóvillám alakult ki a csapadékos részben.
Egy nyári éjszakában kipattanó helyi zivatar fényjátéka az egyik legcsodálatosabb élmény számunkra. Az ilyen cellák kialakulását igen enyhe, tücsökciripeléssel átszőtt esték előzik meg. A viharvadászatok izgalma ilyenkor nem csigázza lelkünket, helyette valami egészen más történik legbelül…
Már a délutáni, késő délutáni órákban találkozik csapatunk és lenyűgözve figyeljük a magasba törő gomolyfelhőket.
Sokszor már ezekben az órákban is zivatarok alakulnak ki, hatalmas hadigépezetek épülnek a távolban.
A mai nap azért valamiben különbözhet majd többitől…a konvekció éjszakai is kitarthat ezért egy magasabb pontra autózunk, majd komótosan leheveredünk az körülöttünk viruló üde zöld fűfélékből készült illatos szőnyegre . Előkerül egy fimon szendvics, beszélgetünk az időjárásról miközben izgatottak várjuk, hogy a hegyek felett kialakult ártatlan gomolyfelhők valamelyike meggondolja magát és hirtelen a magasba törjön.
Még be sem sötétedett teljesen és az egyik pillanatban halk morajlás keveredett a hangos rovardal sűrűjébe. Az egyik Mátra felett magasba igyekvő gomolyfelhő végre hatalmasra hízott, záport adó zivatarrá fejlődött. Szépen komótosan, a fűben üldögélve elindítottuk az exponálást, készültek a villámfotók is.
Az ezt követő percekben lecsapóvillámok járták fergeteges táncukat, a monoton feketeséget néha nappali világosság kísérte.
Egy fél óra múlva már hatalmas üllőt növesztett a zivatar melyben egy-egy felhővillám is megmutatta magát. Ezek a kisülések csodálatos látványt nyújthatnak, mi egész egyszerűn csak Jedi villámoknak nevezzük őket. 🙂 Hogy miért? Mivel sok esetben vízszintes irányba terjeszkednek, nagyon hasonlítanak Csillagok Háborúja (Jedi visszatér) filmben az uralkodó kezéből szórt villámokhoz mellyel Darth Vader-t küldte át az örök vadászmezőre. 🙂
A cella szépen lassan dél felé araszolt és már csak néhány villámocska hagyta el építményét. Búcsúzóul még útnak indított pár villámot, aztán csend borult a tájra…
A déli óráktól többfelé alakult ki eső, zápor, zivatar, helyenként jégeső is előfordult. A hőmérséklet csúcsértéke általában 20 és 25 fok között változott, de keleten, északkeleten helyenként 26, 28 fokot is mértek. A lehullott csapadék mennyisége általában csapadéknyom és 27 mm között változott.
A szombati napot követően újra útnak indultunk. Egy viharvadász mindig ilyen hétvégéről álmodik, szinte futószalagon érkeztek hozzánk a zivatarok. A tegnapi naptól eltérően egy picikét később, valamikor fél öt magasságában alakult ki az első cella tőlünk délnyugati irányba.
A minket körülvevő horizont egyre csodálatosabban festett, szinte minden irányba magasba törő Cb-k, látványos csúcsok, üllő és csapadéksáv jelent meg szinte minden irányba.
Mivel egyre inkább bezáródott felettünk a felhőzet és zápor záport követett, Hatvan városa felé vettük az irányt. A 21-es úton haladva többször is megálltunk, mindig láttunk valami érdekeset amiért érdemes volt időzni. A következő képen az általunk hátrahagyott cella csapadékát láthatjátok, jól döntöttünk, hogy eljöttünk onnan.
Eközben Hatvan irányába egy jóval markánsabb, heves zivatar jegyeit hordozó cella alakult, brutális látvány tárult elénk.
Ekkor még nem igazán voltunk olyan pozícióban, hogy ezt a látványos peremfelhőt megörökítsük, ezért próbáltunk jobb helyet találni. Egy picike darabját azért még elcsíptük, jól mutatott.
Egy picikét odébb autóztunk, ekkora igen érdekes mintázatú, különböző szinteket rajzoló felhőzet fogadott melynek alján forgó mozgás volt megfigyelhető.
Ez a csodaszép látvány azonban nem tartott sokáig, egy tíz perc leforgása után semmivé lett. Ezt követően további cellák is fejlődtek de ezek már nem tudtak ilyen látványos pillanatokat produkálni.
